Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950

Korábban, 1910-től a fővárosban működött a Keresztény Szövetség központi igazgatójaként. Pályája igen érdekesen alakult. 1910 előtt a székesfehérvári egyházmegyében tartózkodik. 1897-1899-ig Vajtán, 1899-1901-ig Válón, 1901-1905-ig Fehérvárcsurgón volt káplán, majd 1905-1910 között vajtai plébános.

1

''" E vidéken a század fordulóján az agrárszocializmusnak erős hatása volt, így annak ellenszerét, a keresztény eszmevilág terjesztését csakis az egyház képviselőire bízhatták. Nem lehetett véletlen, hogy Mészáros István 1925-ben ismét arra a vidékre került, ahol korábbi ismereteit hasznosítani tudta. Élére került a Katolikus Körnek, a Katolikus Legényegyletnek, azután a Hangya Szövetkezetnek is. Kiemelkedő tevékenységet végzett a községi közéletben Holczer Antal, aki 1924-ben került Dunapentelére postamesterként. Hamarosan a társadalmi egyesületek vezetőségébe került, de az OKH felügyelő bizottságának is elnöke lett, majd a Hangya főpénztárnoka, azután az önképzőkörben és a Katolikus Körben látott el vezetői tisztséget."

11 Kovács Ferenc molnár mester 1905-ben lett önálló, és hamarosan a községi képviselőtestület tagjává választották. Ő lett az ifjúsági önképzőkör elnöke, majd 1929-ben a megyei törvényhatósági bizottság pentelei képviselőjévé választották."

2 A birtokos parasztok között Kollár Jánosnak volt olyan tekintélye, hogy szintén a megyei törvényhatóságban képviselhette Dunapentelét. Neki is nagyobb gyakorlata volt a községi közélet terén, hisz 1903 óta a képviselőtestület tagjaként tevékenykedett.

1

''

3 A szocializmusellenes megnyilatkozásoknak szervezett keretei most is a községi politikai, társadalmi, kulturális egyesületek voltak. A Katolikus Legényegylet 1923 nyarán és őszén ,,A negyvenezres vő" című színdarabot adta elő, amely köztudomásúan antikommunsita tartalmú volt.

1/1/1 Mivel a hivatalos községi politika terén az ellenforradalmi rendszer legszélsőségesebb elemei gyakorolták a hatalmat, úgy a legitimista, kereszténypárti politikának — Zichy János adonyi nagybirtokos befolyása révén — egy ellenzéki szervezete alakult itt ki. Ez a politika a katolikus vallású birtokos parasztság körében volt népszerű. A választókerületben a Tanácsköztársaság leverése után ezt a tradíciót Csöngedy Gyula adonyi plébános karolta fel. Ő 1922-ben képviselőjelöltként indult a nemzetgyűlési választásokon. Ekkor a választási kerület falvaiban ismét megindult ennek a konzervatív keresztény politikai pártnak a szervezése, de csak Dunapentelén értek el számottevőbb sikereket. Áprilisban már 130 főnyi tagságuk van, akik között már agrárproletár elemek is akadtak. A pártszervezet az aratás nélkül maradt agrárproletároknak munkát szervezett. Természetesen ezt a szociális gondoskodást ellenforradalmi célzattal foganatosították. Ezt szolgálta az első világháborúban elesettek emlékeinek megörökítésére a húszas évek elejétől országszerte folyó kampány is. 1923 nyarán a dunapentelei elöljáróság megállapodott Debreceny Tivadarral, hogy november l-ig a világháborús emlékművet (65 mázsa búzaértékben) megalkotja és felállítja. Az anyagiakat az adózás arányában vetették ki a birtokos parasztokra, nagybirtokosokra, kisiparosokra és kiskereskedőkre.

115 Ez a terv azonban nem valósult meg, így 1924 júniusában Bory Jenő szobrászművésszel állapodtak meg az emlékmű elkészítésében. A Bory Jenő által készített szobrot az iskola előtti téren állították fel.

146 Felavatása 1924. november 16-án történt.

14

' A hatóság igyekezett kihasználni a dolgozó réte-