Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950

Dunapentelei események a két világháború közötti időben Dunapentelén az 1920. évi népszámlálás során 4197 főt írtak össze. Tíz évvel később 3905 és 1941-ben 3981 lélek lakott itt.

97 Vallási megoszlás tekintetében a római katolikusok döntő többségben voltak; a lakosságnak kb. 91%-a ehhez a valláshoz tartozik, míg a reformátusok a lakosság 3 és fél, a görögkeletiek 2, az izraeliták pedig kb. 2 és fél százalékát alkották. A község külterületi lakott helyei a következők: Janitsáry puszta, Szedres puszta, Pálhalma, Sándorháza, a Dunadűlői, Középdűlői, -Országútdűlői, -Alájáródűlői, a bácskai, az Űjváry-, és Révkúti tanyák, azután a Barcza-, a Táborállási, Üsztató dűlői és a Felső-tanyák.

98 Dunapentele gazdasági életében a 20. sz. első felében — Dunaújváros megalapításáig — az agrár jelleg domináns tényező maradt. A mezőgazdasági termelés szerkezete alig-alig változott a művelési ágakban is csak némi eltolódás következett be. Művelési áeak- 1910- év 1935

" év Művelési agak. kat. hold kat. hold Szántóföld 6900 6929 Legelő 497 434 Rét 112 115 Szőlő 239 133 Erdő 70 135 Kert 65 86 Nádas 1 1 Terméketlen terület 953 987 Összesen: 8837 8820 Összesen: 8837 8820 A mezőgazdasági termelésben is a hagyományos szántóföldi kultúrákat kedvelik, míg a többi művelési ágnak csak kiegészítő szerepe lehetett. Ezt a termelési szerkezetet természetesen a földrajzi adottságok determinálták, amelyek elsősorban szántóföldi termelésre adtak kiválóbb lehetőséget. Ez azután kiszorította vagy elzárta az erdőtelepítés, a bortermelés, a kertkultúra, de még az intenzív állattenyésztés kifejlesztésének útját is. A szántóföldi termelés átlagon felüli eredményét mutatja például az 1930. évi termés is. Ekkor búzából egy kat. holdon 11 mázsa termett; rozsból 9, árpából, zabból 8-8, tengeriből pedig 12 mázsa. A szántótóföldek 83° <

r

a másod- és harmad osztályú minősítést kapott. A földbirtokok, kataszteri tiszta jövedelme pedig 110 988 arany korona volt. A gazdaságok csak csekély rétterületekkel rendelkeztek. Még a 100 holdon felüli birtokosoknak sincs 25 kat. holdnál nagyobb rétjük. (Szávits Miklósnak 4 hold, Bruck Frigyesnek 10, Sigray Bélának 23, Précsényi Györgynek 6, Pajzs Gyulának 23 hold.) A kisbirtokosok azonban 1000 négyszögöl körüli réteket bírtak.

99 Hasonlóan csekély területű a legelő is. Ebből 305 és fél hold a volt telkes jobbágyok közlegelője, melyet az (1928-ban szervezett) legelőtársulat kezelt. Egyébként a legelőrendtartást 1902-ben alkották. A 19. sz. második felében az úrbéri elkülönítés után a mezővárosi, illetve nagyközségi elöljáróság által megszabott rend szerint folyt