Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Érszegi Géza: Dunapentele a középkorban
annak alapításából valónak tartsuk. Erre késztet az is, hogy — tudjuk — a monostor az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott lelki ügyekben. Pentele maga a veszprémi egyházmegyében feküdt," a veszprémi püspök joghatósága alá tartozott, mégis IV. Béla király (1235—1270) a monostort 1263-ban azzal adományozza Fülöp esztergomi érseknek, hogy ahová lelkiekben eddig is tartozott, oda tartozzék a világi dolgokban is. 2:! Tudjuk, az uralkodók által alapított egyházak azzal a kiváltsággal rendelkeztek, hogy nem az illetékes megyéspüspök, hanem az ország egyháza fejének, Magyarország esetében az esztergomi érseknek joghatósága alá tartoztak. 21 Ezért nevezi Szent István az általa alapított veszprémvölgyi görög apácamonostort érsekinek. A pentelei monostor védőszentje, Szent Pantaleon segít meghatározni a lakóit is. A védőszentből követezik, hogy Pentelén férfi szerzetesek éltek. Általános volt ugyanis az a szokás, hogy férfi szerzetesek védőszentje férfi szent, nőieké viszont női szent volt. Marosvárott Szent János, majd Oroszlánoson Szent György a védőszentje a görög monostornak. E tendenciából való következtetésünket megerősíteni látszik az is, hogy 1238-ban, amikor első ízben szól róluk írásos forrás, apát képviseli a monostort, azaz a monostorban lakó férfi szerzeteseket; és ezeknek a férfi szerzeteseknek (fratres) a visszatelepítéséről intézkedett utóbb IV. Béla király is. 2 '' A védőszent jellege, hogy ti. Szent Pantaleon keleten szenvedett vértanúságot, nem határozza meg egyértelműen, hogy görög vagy latin szertartású szerzetesek éltek az itteni monostorban; Szent Pantaleon tisztelete — mint láttuk — szerte elterjedt nyugaton is. Szerencsére az emberi emlékezet megőrizte számunkra azt a tényt, hogy görög szertartású szerzeteseké volt a pentelei monostor. A 14. század elején, amikor I. Károly király (1308— ; 1342) eladományozza Becsei Imrének a monostort, akkor azt jelentették a királynak, hogy abban hajdan beginák, vagyis görög apácák laktak. 20 Az emberi emlékezet ismert tulajdonságával, hogy ti. az egymásra következő eseményeket időbeli egységbe foglalja, magyarázható a jelentés azon része, amely szerint görög apácák laktak volna a pentelei szigeten. A védőszent és hogy apát a szerzetesek feje — mint láttuk — egyértelműen meghatározzák azt, hogy férfi szerzeteseké volt a monostor. Az emlékezetben fennmaradt, de más forrásainknak ellentmondó tényeket, hogy ti. görög, de női szerzetesek laktak ott, időrendbe szedve könnyen rájöhetünk a megoldás nyitjára. Tudjuk ugyanis, hogy a későbbiekben, a tatárjárás idején (1241 —1242) elpusztított monostorba IV. László király (1272—1290) kegyes adománya révén beginák költöztek. 2 ' A görög szerzetesek emléke ötvöződött itt a 13. század utolsó negyedében néhány évig itt lakó beginák emlékével. A görög szerzetesek és a beginák ittléte között eltelt négy évtized elég volt arra, hogy a tények időrendjét eltüntesse, de magukat a tényeket nem tudta elmosni. A monostor korai alapítását bizonyítj cl clZ cl korai Árpád-korra jellemző szentéllyel épített templom is, amelynek román maradványai még láthatók a Ráctemplom alatt, valamint a körülötte levő sírok is ezt igazolják. 28 Noha a templom patrociniumát nem ismerjük, de feltételezhetjük, hogy eredetileg nem volt azonos a monostoréval. Amennyiben nem a korai templom patrociniumáról kapta a falu a Pentele nevet, akkor nyilvánvaló, hogy a