Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Zlinszky János: Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében

TANULMÁNYOK Zlinszky János: AZ ÜGYVÉDSÉG KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS TÖRTÉNETE FEJÉR MEGYÉBEN Apám és Nagyapám emlékének, akikben az ügyvédet tisztelni és szeretni tanultam. . . Bevezetés A magyar ügyvédség kialakulásának és fejlődésének tudományos igénnyel megírt története (mint például Weiszlernek a német ügy­védségről írt műve) egyelőre nincs. Az eddigi, régebbi feldolgozások romantikusak. Nem is lehet ezt a munkát megírni addig, míg a ma­gyar ügyvédek munkásságának forrásai megfelelő rendszerezéssel feltárásra nem kerülnek. Ez pedig nehéz feladat. Egyrészt rendkívül nagy, elszórt és nehezen feldolgozható a forrásanyag. Az ügyvéd személye a periratok sorai közt visszavonul az ügyfél személye mögé, szinte azonosul vele, csak részletes elemző munkával lehet róla munkája nyomán bármit is megtudni puszta nevén túl. S még a puszta nevek is nehezen szedhetők össze a különféle forrásokból, levéltári adatokiból. Bónis a Mohács előtti magyar jogászréteg fel­dolgozása során bemutatta, hogy milyen kiváló eredményt lehet az egyes személyeket elemző munkával elérni. Azonban az ilyen kuta­tás nagyon munkaigényes, egyszerre az egész magyar ügyvédségre, annak teljes történetére vonatkozóan egy személy által aligha old­ható meg. Másrészt a magyar ügyvédség mint intézmény kialakulása is fel­dolgozatlan. Enélkül, legalább is a főbb vonalak tisztázása nélkül az intézménnyel kapcsolatos résztémákhoz nyúlni is nehéz. Marxista igénnyel fellépő kutató a magyar ügyvédség 100 évének feldolgozá­sa előtt válaszolni köteles arra, hogyan vált lehetségessé a magyar ügyvédség részére 100 évvel ezelőtt az önkormányzat megadása, hogyan alakult ki akkorra e jogintézmény úgy, hogy a testület lét­rehozása szükségszerűvé vált. Még ezen az utolsó 100 éven belül is meghaladná e munka kereteit a teljes magyar ügyvédség történeté­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom