Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

A tagság összefogását, de képzését is szolgálja a szakmai és politikai oktatás, melyre a Kamara mindig nagy súlyt fektetett. Erre szolgáltak az 1969-ben Bodajkon, 1971-^ben Pásztó-Nagymezőn tartott megyei ügyvédnapok, és a kollektív szellemet, a tagság közti baráti kapcsolatokat erősítették a közös, több napos kirándulások is. Mindezekhez a Kamarának ma már módjában áll saját anyagi erőivel is hozzájárulni. A Székesfehérvári Ügyvédi Kamarához jelenleg három székesfehérvári, két dunaújvárosi és három járási ügyvédi munkaközösség tartozik. Az 1952-ben alakult székesfehérvári 1. sz. ügyvédi munkaközösségnek megalakulásakor hat tagja volt, vezető dr. Nemes József, dr. Göblyös Géza, dr. Horányi Sándor, dr. Jámbor Zsigmond, dr. Kisteleki Géza és dr. Kováts János. 1955—57 között a közösség vezetője dr. Márton Emil, azután 1964-ig dr. Horányi Sándor, 1964—74 között Jámbor Zsigmond, azóta dr. Kisteleki Géza. Ügyeletet a közösség Lovasberény, Velence, Kisláng, Pákozd és Gárdony községekben tart. A 2. sz. ügyvédi munkaközösség Enyingen ma is kirendeltséget tart fenn. Első vezetője 1956-ig dr. Gáspár János, majd 1958-ig dr. Györe László, 1961-ig dr. Boda József, 1961—67-ben dr. Háden Ferenc, 1968-tól dr. Szánthó Zoltán. Ez ma is a kamara legnagyobb létszámú munkaközössége. Martonvásár, Polgárdi, Lepsény és Seregélyes községekben tart ügyeletet. A székesfehérvári 3. ügyvédi munkaközösségnek 1955—57 között dr. Rényi Andor volt a vezetője. Ezután a közösség megszűnt és 1972-ben alakult meg újra négy taggal. Vezetője 1974-ig dr. Németh Károly, azóta dr. Bakány József. Nádasdladány, Aba, Soponya, és Baracska községekben tart ügyeletet. Fejér megye másik városában, Dunaújvárosban az ügyvédség hagyományai nem nyúlnak oly távolra a múltba, mint a megyeszékhelyen. A két világháború közt az akkori Dunapentelén egy ügyvéd működött, a járás székhelyén Adonyban pedig 4—6. Mikor Dunaújváros fejlesztése megindult, 1954 nyarán a budapesti 10. ÜMK alakított itt kéttagú kirendeltséget (dr. Csathó László és dr. Ladányi Zoltán, egy év múlva dr. Balogh Győző is). Ez később a székesfehérvári 1. ÜMK kirendeltsége lett. Adonyban önálló munkaközösség működött. 1957-ben dr. Csathó László adonyi közösségvezető lett, Dunaújvárosban két ügyvéd maradt, de ez a létszám rövidesen négyre emelkedett, és az önállósult dunaújvárosi közösség kirendeltsége lett az adonyi. Mikor aztán 1968-ban a két bíróságot egyesítették, az adonyi kirendeltség megszűnt. A dunaújvárosi munkaközösség vezetője 1957—69-ben dr. Balogh Győző, 1969—71. dr. Palkovics Vera, 1971től dr. Kléh László. Ügyeletet létesített Perkáta, Ercsi, Előszállás, Nagykarácsony, Pusztaszabolcs, Mezőfalva, Adony, Iváncsa községekben. Az 1972. évi ügyvédi létszámemelés során a dunaújvárosi ügyvédlétszám négy fővel 11-re emelkedett. Ez a létszám az addigi helyiségben nem volt elhelyezhető, ezért a kamara az Óvárosban ingat75