Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)
Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében
vagy egyébként tudomására jutott visszásságokra, törvénysértésekre elvi éllel felhívja a hatóságok figyelmét. Az ügyvéd elismerten közérdekű tevékenységével függ össze, hogy pl. az állami szervek hivatalos okiratokat betekintésre kiadnak számára. A fél megbízottja a munkaközösség, de ez sokkal hangsúlyosabban jut kifejezésre, mint ma nálunk. Pénzt a felektől az ügyintéző nem kap, ilyennek elfogadása a munkaközösségen kívül a pályáról való eltávolítást vonhatja maga után. A munkaközösség vezetője teljes irányítói jogkörrel intézi a közösség munkáját. Az elnökség nevezi ki. Az ügyvédi pálya előfeltétele a jogi végzettség, két év jogi vagy hat hó ügyvédi gyakorlat. Az előképzettségtől 5 év jogi gyakorlat esetén el lehet tekinteni. A szocialista fejlődés során az ügyvédi munka iránti bizalom és megbecsülés egyre fejlődik, ehhez egyébként nyilván hozzájárult a személyi kultusz felszámolása is. Így pl. még húsz éve az ügyvéd a nyomozati szakban nem működhetett védence érdekében, de az 1962. évi új szabályozás ezt lehetővé teszi. Széles irodalma van az ügyvédi etikának. Minthogy a társadalomnak nincsenek antagonisztikus ellentmondásai, az ügyvédeknek módjuk van végső soron az egyén tényleges érdekét a társadalmi érdekkel mindenkor összeegyeztetni. A munkaközösségi rendszer célja, hogy megszünteti az egymással szembeni versengést, biztosítja a szocialista jellegű munkamegosztást, halad a szakosítás felé, és megoldja a szocialista jövedelemelosztást, valamint a társadalom többi tagja részére járó szociális juttatások kérdését is. A szovjet ügyvédi szabályzatok szigorúan előírják az ügyfélhez való hűséget, védik az ügyvédi titoktartást. Pl. a Lett SzSzK ügyvédi törvénye szerint az ügyvéd az ügyfél hozzájárulása nélkül az ügyben vállalt képviseletről egyáltalán nem mondhat le. Tiltják viszont az ügyvállalást mindennemű az ellenérdekű féllel fennálló kapcsolat, érdekeltség esetén és ugyancsak a lett törvény akkor is, ha az ellenérdekű fél ügyvédje és a felkért ügyvéd közt rokoni kapcsolat áll fenn. A csehszlovák ügyvédi törvény204, szerint az ügyvédség szervei a megyei és fővárosi területi egyesülések (8. §). Ezeken belül a munkaközösséghez hasonló tanácsadó irodák működnek, régebben jogi személyiséggel, és az irodák tagjai voltak az egyes ügyvédek, de ez 1964ben megváltozott, a szervezet centralizáltabb. A tanácsadó irodák élén vezető áll, akit a területi egyesülés nevez ki (9. §). Az irodák részére és azokon belül is a törvény lehetővé teszi a szakosodást. Az egyes ügyvéd részére a működés az egyesülési tagság alapján az egész országban megengedett, és az ügyvédválasztás szabadságát a törvény hangsúlyozza (4. §). Érdekes, hogy az egyébként törvényesen védett ügyvédi titoktartás nem vonatkozik a bűncselekmény megakadályozásával kapcsolatos törvényi kötelesség teljesítésére, és alóla egyébként is nemcsak a fél adhat felmentést, hanem az Ügyvédség Központja is (19. §). A quota litis tilalmának emlékeként a törvény tiltja az ügyvéd részére ügyeivel kapcsolatban a vagyoni előny szerzését — a munkadíjon túl (20. §). 66