Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

vagy egyébként tudomására jutott visszásságokra, törvénysértésekre elvi éllel felhívja a hatóságok figyelmét. Az ügyvéd elismerten köz­érdekű tevékenységével függ össze, hogy pl. az állami szervek hiva­talos okiratokat betekintésre kiadnak számára. A fél megbízottja a munkaközösség, de ez sokkal hangsúlyosabban jut kifejezésre, mint ma nálunk. Pénzt a felektől az ügyintéző nem kap, ilyennek elfogadása a munkaközösségen kívül a pályáról való eltávolítást vonhatja maga után. A munkaközösség vezetője teljes irányítói jogkörrel intézi a közösség munkáját. Az elnökség nevezi ki. Az ügyvédi pálya előfeltétele a jogi végzettség, két év jogi vagy hat hó ügyvédi gyakorlat. Az előképzettségtől 5 év jogi gyakorlat esetén el lehet tekinteni. A szocialista fejlődés során az ügyvédi munka iránti bizalom és megbecsülés egyre fejlődik, ehhez egyéb­ként nyilván hozzájárult a személyi kultusz felszámolása is. Így pl. még húsz éve az ügyvéd a nyomozati szakban nem működhetett vé­dence érdekében, de az 1962. évi új szabályozás ezt lehetővé teszi. Széles irodalma van az ügyvédi etikának. Minthogy a társadalomnak nincsenek antagonisztikus ellentmondásai, az ügyvédeknek módjuk van végső soron az egyén tényleges érdekét a társadalmi érdekkel mindenkor összeegyeztetni. A munkaközösségi rendszer célja, hogy megszünteti az egymással szembeni versengést, biztosítja a szocialista jellegű munkamegosztást, halad a szakosítás felé, és megoldja a szo­cialista jövedelemelosztást, valamint a társadalom többi tagja ré­szére járó szociális juttatások kérdését is. A szovjet ügyvédi szabályzatok szigorúan előírják az ügyfélhez való hűséget, védik az ügyvédi titoktartást. Pl. a Lett SzSzK ügy­védi törvénye szerint az ügyvéd az ügyfél hozzájárulása nélkül az ügyben vállalt képviseletről egyáltalán nem mondhat le. Tiltják vi­szont az ügyvállalást mindennemű az ellenérdekű féllel fennálló kapcsolat, érdekeltség esetén és ugyancsak a lett törvény akkor is, ha az ellenérdekű fél ügyvédje és a felkért ügyvéd közt rokoni kap­csolat áll fenn. A csehszlovák ügyvédi törvény204, szerint az ügyvédség szervei a megyei és fővárosi területi egyesülések (8. §). Ezeken belül a munka­közösséghez hasonló tanácsadó irodák működnek, régebben jogi sze­mélyiséggel, és az irodák tagjai voltak az egyes ügyvédek, de ez 1964­ben megváltozott, a szervezet centralizáltabb. A tanácsadó irodák élén vezető áll, akit a területi egyesülés nevez ki (9. §). Az irodák ré­szére és azokon belül is a törvény lehetővé teszi a szakosodást. Az egyes ügyvéd részére a működés az egyesülési tagság alapján az egész országban megengedett, és az ügyvédválasztás szabadságát a törvény hangsúlyozza (4. §). Érdekes, hogy az egyébként törvénye­sen védett ügyvédi titoktartás nem vonatkozik a bűncselekmény megakadályozásával kapcsolatos törvényi kötelesség teljesítésére, és alóla egyébként is nemcsak a fél adhat felmentést, hanem az Ügy­védség Központja is (19. §). A quota litis tilalmának emlékeként a törvény tiltja az ügyvéd részére ügyeivel kapcsolatban a vagyoni előny szerzését — a munkadíjon túl (20. §). 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom