Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

Á felszabadulás után meginduló életben az ügyvédség kezdettől szerepet vállalt. 1945. március 23-án a bevonuló szovjet csapatok parancsnoka Székesfehérvárott az ideiglenes közigazgatási bizottság vezetőjévé dr. Gáspár János ügyvédet nevezte ki, akit azután 10 nap múlva polgármesterré választottak.196 (III. 5., 28.) A város közigazgatásának élére kinevezett 2l-es bizottság tagjai között dr. Eisenbarth Ferenc (III. 4., 28.) vett részt, aki a felszabadulás után a székesfehérvári kamara elnöke is lett. A városi új tisztifőügyész is ügyvéd volt, dr. Barabás Ferenc.197 (III. 5., 5.) Érthető ez, mert társadalmi helyzeténél fogva a jogászi foglalkozásúak közül az ügyvédség volt legkevésbé kompromittálva az elmúlt rendszerben. így az újjáépítés és a társadalmi átalakítás során a kar haladó tagjait az igazságszolgáltatás és az államigazgatás legkülönbözőbb területein vették igénybe. Fejér megyében a törvényesség szempontjából legkényesebb területen, a megyei tiszti főügyészségen sorozatban töltöttek be vezető szerepet volt ügyvédek. Sokan kerültek közülük a bíróság és az igazságügyi kormányzat kebelébe.198 Ugyanakkor a felszabadulás után a szocialista magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás megvalósításával kapcsolatban kérdésessé vált az egész ügyvédi pálya szükségessége. Voltak, akik a Tanácsköztársaság példáján elindulva távlatilag megszüntetendőnek tartották az ügyvédséget, vagy legalább is államilag kinevezett és szorosan az igazságszolgáltatás munkájához kapcsolódó testületté kívánták tenni. Érthető volt ez a szemlélet. A társadalmi átalakulást a jogrendszer átalakulása általában csak szakaszosan követte, és azon összeütközéseknél, ahol a társadalmi átalakulás kényszere miatt hátránnyal sújtott egyén érdeke a közérdekkel szembekerült, az egyén gyakran vette igénybe az ügyvéd tanácsát a maga szempontjainak jogi eszközökkel való érvényesítéséhez. Mindaddig, amíg az átalakuló gazdasági alap jogi felépítménye részben még a régi rendszerből átörökölt és tovább élő volt, éppen az ügyvédek munkája révén felhasználható volt egyes esetekben a társadalmi haladással szemben álló érdekek érvényesítésére és védelmére is. Ennek megfelelően a felszabadulás utáni első öt év jogi irodalma rendszeresen foglalkozik az ügyvédség jövőjével, fenntartásával és szocialista tartalommal való megtöltésével.1991 Ügyvédi oldalról a probléma annál súlyosabban vetődött fel, mert a gazdasági élet gyors ütemű szocializálása során az ügyvédség munkaterületének és anyagi bázisának lényeges részét elvesztette. Az ország háború utáni elszegényedése ugyancsak abban az irányban hatott, hogy a klientúra anyagi bázisával együtt az ügyvédség anyagi forrásai is apadtak. Ugyanakkor a deportálások és háborús veszteségek ellenére az ügyvédi létszám nem csökkent arányosan, sőt a közigazgatásból, a bírói és ügyészi karból sokan, akik az új rendszerben politikailag nem voltak megfelelőek, megélhetésüket mint ügyvédek kívánták biztosítani. Ez egyrészt abban az irányban hatott, hogy a kar létszáma fölöslegesen emelkedett, másrészt abban, hogy politikai összetétele kedvezőtlen irányban fejlődött. E felhígított és felduzzasztott ügyvédi kar tagjainak jelentős része kénytelenségből is, de szemlélete következtében is minden lehető alkalmat megragadott 64