Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

ugyan ismét mellőzte, de kérdését külön kamarai bizottság elé utalta, és annak határozata ellen a Kúria ügyvédi tanácsához engedett fellebbezést. Ugyancsak elsősorban a kamara fegyelmi bírósága, másodfokon a Kúria ügyvédi tanácsa elé utalta a rendtartás az ügyvédek fegyelmi ügyeit is. Érdekes a rendtartás III. fejezete az ügyvéd jogairól és kötelességeiről. Tovább fejleszti és finomítja az előző rendtartás hasonló intézkedéseit, az azóta kialakult ügyvédi fegyelmi gyakorlatra támaszkodva. Részletezi a tényvázlat megkívánt tartalmát, az ügyvéd könyvvezetési kötelezettségét, intézkedik az irat megőrzéséről és kiadásáról, tiltja az alaptalan, jogszabályellenes, vagy jogszabály kijátszására irányuló ügy vállalását, tovább szabályozza az ügyvédi titoktartás kötelezettségét, és részletesen intézkedik a pártfogó ügyvédi intézményről. Az ügyvédi meghatalmazás és az ügyvédi megbízás szabályait ugyancsak részletesen rögzíti. Az új rendtartás az 1874. évi fogalmazást az ügyvédi díj tekintetében megváltoztatta és „készpénzbeni kiadás, időveszteség térítése és illő jutalomdíj" helyett költséget és munkadíjat állapított meg az ügyvéd részére. Módot adott arra, hogy az ügyvéd saját ügyfelével szemben is kérhesse díjainak bírói megállapítását, egyébként ezt az ügyfél számára is lehetővé tette. Olyan esetben, ha az ügyvédnek tudnia kellett, hogy az érvényesített igény nyilvánvalóan jogtalan, a rendtartás szerint nem illeti meg sem költségmegtérítés, sem munkadíj. A rendtartásból is kitűnik, hogy az ügyvédségnek a két világháború között komoly nehézségei voltak. Fejér megyében a kamarai létszám az előző körülbelül hatvannal szemben nyolcvan körül állt, tehát mintegy 30%-os emelkedést mutatott, az országos ügyvédi létszám azonban többszáz százalékkal haladta meg a XIX. század végit. Ez távolról sem felelt meg a lakosság gyarapodásának, mivel a háború következménye volt. Nem csoda, hogy az anyagi problémák a kamarai jelentésekben központi helyet foglalnak el.186 A létszámemelkedésnél is súlyosabb nehézségek elé állította az ország ügyvédségét a két világháború között az ország politikai rendszerének állandó jobbratolódása, fasizálódása. Annak ellenére, hogy a választások során minden eszközzel törekedtek a kormánypárti többség biztosítására, a baloldali pártok jelöltjeinek az országgyűlésből történő kiszorítására, a kormányzatnak még az így megválasztott parlament nyilvánossága is túl sok ellenőrzést jelentett a jogszabályok fölött. Az 1931. évi XXVI. törvénycikk 7. §-a módot adott arra, hogy a jogszabályalkotást bizonyos körben kormányrendeletek útján oldják meg, és a kormányzat egyre növekvő mértékben élt is ezzel a lehetőséggel. 1936-ban 36, 1937-ben 28, 1938-ban 39, 1939-ben pedig csak 20 törvényt hoztak, ezzel szemben a rendeletek tárában közzétett kormányrendeletek az 1937. évi 364-gyel szemben 1939-ben már 1039-re emelkedtek. (Az I. világháborút megelőzően a nagyobb területű és lakosságú országban évente mintegy 200 kormányrendelet jelent meg.) A rendeletek tömege eleve komoly terhet rótt az ügyvédekre, akiknek ezekben tájékozódniok kellett, másrészt tájékoztatniuk kellett 59