Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

Az ügyvéd igazságszolgáltatásban vitt szerepét a következő század tovább fejlesztette. Azonban az ügyvédi vizsga általánossá tétele után már ügyvédi oldalról jelent meg az a törekvés, hogy az ügyvédség kapjon testületi jelleget és önkormányzatot, függetlenítsék a bíróságtól a bejegyzést és a fegyelmi hatáskört egyaránt. Az ügyvédség testületi szervezetére vonatkozóan ügyvédi körökből egyremásra születtek javaslatok. A szabadságharcot követő neoabszolutizmus ellenkező végletbe csapó rendezése után, amely az ügyvédségét kormánykinevezéstől függő állássá tette, a kiegyezést követően végre sikerrel járt az önálló testületi szabályzatra való törekvés. Ezzel kezdődik meg a magyar ügyvédség, mint önkormányzattal rendelkező testület újabb százéves története, melyet a következőkben át kívánunk tekinteni. Az 1874. XXXIV. te. tíz fejezetben szabályozta az ügyvédi működést és ügyvédi szervezetet. Az ügyvédi működés előfeltételévé tette az eddigiek mellett az ügyvédi kamarai tágságot. A rendtartás törvényjavaslatának tárgyalásakor felvetett sokféle szempontból az ügyvédek előírt képzettsége vonatkozásában a rendtartás a legmagasabb mércét szabta, megkívánva a jogtudományi doktorátust, háromévi joggyakorlatot, valamint az összes jogágazatokból szóban és írásban teendő ügyvédi vizsgát. A törvényjavaslat tárgyalása során hangsúlyozták, hogy a jogalkotók véleménye szerint az ügyvédi pályához a bírói képzettséget is meghaladó jogi szakismereteket kell megkívánni. A gyakorlati idő megfelelő letöltése érdekében szabályozták az ügyvédjelölti intézményt. Az ügyvédjelölt működésének ellenőrzését főnökének beszámolási kötelezettsége alapján az ügyvédi kamarára ruházták.150 A szervezeti felépítés meghatározása során azok véleménye győzött, akik az ügyvédséget mind a közigazgatástól, mind a bírói szervezettől különvált önálló testületté kívánták tenni. Az ügyvédi kamarák feladatát ez a törvény négyrétűen határozta meg: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvása, az ügyvédek jogainak megvédése, kötelességeik teljesítésének ellenőrzése, végül a jogszolgáltatás és az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, s korszerű reformok életbe léptetése iránti véleményadás és javaslattétel (19. §). A kamarák élére elnök, elnökhelyettes, titkár, pénztárnok, ügyész, valamint nyolc rendes és négy póttagból álló választmány került. A rendtartás ötödik fejezete az ügyvédek jogait és kötelességeit meghatározva feljogosított minden ügyvédet az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt felek képviseletére. Ügyvállalás, iratkezelés, vállalás megtagadása, vagyontalan ügyfelek képviselete vonatkozásában a rendtartás az eddigi jogszabályoknál rövidebben rögzítette a kialakult gyakorlatot, ugyanígy lényegesen rövidebbre fogta az ügyvédi esküt is. Elsőnek iktatta törvénybe a rendtartás 52. §-a, hogy az ügyvéd teljes szólásszabadsággal bír megbízójának védelmében. E rendelkezéseket egészítik ki az ügyvédi díjakról és az ügyvédi meghatalmazásról szóló fejezetek. Az ügyvédek felelősségéről és a fegyelmi eljárásról szóló fejezetek meghatározták az ügyvédi bűncselekményeket és fegyelmi vétségeket. A fegyelmi eljárást első fokon az ügyvédi kamara választmánya, másodfokon „a legfőbb íté48