Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

tagjai testületileg lemondtak és az ügyvédi kar megszűnt: nem a polgári haladással, hanem az azt kísérő önkénnyel, törvénytelenséggel helyezkedtek szemben, és a testületet a törvényesség konszolidálása után vissza is állították. Ugyanekkor Poroszországban, amely a monarchikus abszolutizmust a bürokráciával a legszorosabban párosította államberendezésében, a XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedeiben megkísérlik a szabad ügyvédség megszüntetését, hivatalnoki karrá való változtatását.143 Ennek eredményeképpen a németországi 1848 márciust megelőző és követő szabadságmozgalmakban, a köztársasági államformáért vagy legalábbis az alkotmányos monarchiáért vívott harcban, az ügyvédek igen nagy számban, élenjáró szerepben, még fegyveres harcot is vállalva álltak ki a haladásért.144 Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy a XVIII. század utolsó éveiben hat pesti ügyvéd azzal a kérelemmel fordult a nádorhoz, engedtessék meg nekik olyan társaság szervezése, mely a szegény causánsoknak ingyenes jogi segítséget nyújthasson. Midőn igyekezetük az adott időszakban gyanakvással találkozott, úgy módosították az alapgondolatot, hogy az elszegényedett nemeseknek kívánnak jogáig érvényesítésére ingyenes segítséget nyújtani. A javaslat azonban így is gyanús maradt. Az államügyész nyomozást folytatott az irányban, vajon nem leplezett jakobinus testületről van-e szó. Végül is a résztvevők visszavonták kérelmüket, és örültek, hogy nem lett a terv miatt nagyobb kellemetlenségük.145 Az egész ügyvédség testületi megszervezésének szükségességét azonban az új században egyre többen és több oldalról vetették fel. Pesten ügyvédi bizottmány is létrejött a törekvés ápolására, és annak Kossuth Lajos is tagja volt.146 Ifj. Palugyai Imre 1841-ben adott mélyreható elemzést a magyar ügyvédség helyzetéről, összehasonlítva azt más országok ügyvédi szerveivel. Egyúttal írásbeli javaslatot készített egy magyar ügyvédi rendtartásra, amely az ügyvédi karok szervezetét is felöleli.147 Tóth Lőrinc tanulmánya az ügyvédi állapotokról 1847-ben, Kaill Nándor ügyvéd reformjavaslata Deák Ferenc igazságügyminiszterhez 1848-ban, ugyancsak az ügyvédség testületi megszervezését javasolták, megyénként önálló karokkal. A javaslatok meg kívánták tartani az ügyvédi pálya nyitottságát, és szorosabb kapcsolatot kívántak ügyvédség és bíróság között, hogy az átmenet egyik pályáról a másikra ne legyen nehéz. Felfogásuk szerint a bíróságok megyénkénti választott bíróság maradtak volna a polgári reformok után is.148 A XIX. század elejétől Székesfehérvárott és Fejér megyében működő ügyvédek nevével is egyre sűrűbben találkozunk. Társadalmi események szervezésénél, jótékony célú gyűjtéseken, a színház alapítására adakozók sorában, de a parlamenti harcokban is tevékeny szerepet vállaltak. 1830—1848 között Fejér megyében legalább húsz, Székesfehérvárott mintegy tíz ügyvéd működött. (1848-ban tizenkilencen voltak.140) Sokan értek el közülük különböző megyei tisztségeket, egyesek meg is vagyonosodtak. A levéltári adatokból példaként felhozhatjuk Bottlik János pályafutását, aki 1818-ban már mindenesetre hites ügyvéd volt Székesfehérvárott. 1834-ben és a követ44