Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

igazgató, vagy az előadó prothonotarius hivatalában, és nem engedhető meg, hogy az aktákból a maga részére bármit kijegyezzen .. ,"130 (Hogy mit jelentett ez a szabály, akkor tudjuk igazán megérteni, ha a publikált és csak kivonatos peranyag kötetekre menő terjedelmét figyelembe vesszük. Egyébként a gyakorlatban még ezzel kapcsolatban is alkalmaztak megszorításokat, mert a védőknek nem az egész per anyagát, hanem annak csak a védencükre vonatkozó részét lehetett ilyen körülmények között is tanulmányozniuk.) E leirat alapján történt meg a védők kijelölése. 1775. február 23án, tehát a tárgyalási szakot közvetlenül megelőzően a foglyok (részére) a következő ügyvédeket jelölik ki: Hajnóczi és még 12-en Madách Sándort, Laczkovics és még öten Szabó Sáray Sámuelt, Szulyovszki és még ketten Horváth Jakabot, Illés Nagy Sándort, akit további tíz vádlott részére kirendelnek, Szentjóbi Szabó és még hárman Tóth Pápay Sámuelt, míg négyen magukat védik. (Később még három vádlott védője Madách, haté Nagy.)131 Amint a védőket tájékoztatták a perrel kapcsolatos előírásokról, valamint arról, hogy a per anyagára vonatkozóan a titoktartást illetően külön esküt kell letenniük, és hogy korlátozzák a vádlottakkal való érintkezésüket és a védelem szabadságát, ez ügyben közös beadványt terjesztettek az országbíró elé. E beadvány és annak kísérőlevele arra hivatkozik, hogy az előírás nem rendeli és nem is rendelheti el a perben az ország törvényeitől és szokásaitól való eltérést. Ennek megfelelően az ügyvédektől ebben a perben külön esküt nem indokolt követelni, a titoktartás úgyis köti őket. Másrészt épp ügyvédi esküjük ad jogot arra, hogy a vádlottakat minden törvényes eszközzel védelmezhessék, azok szabadon kérethessék magukhoz védőiket, és a védők velük ellenőrzés nélkül érintkezhessenek. A bizonyítás során ugyanazon szabad kérdezési jogot igényelték, amely a királyi ügyészt is megillette. A védelem ellátásához való felkészülésre, mind maguk, mind a vádlottak számára a kellő időt igényelték, maguk számára a szabad betekintést az aktákba és azt a jogot, hogy a rendkívül terjedelmes anyagon otthon is dolgozhassanak. Tiltakoztak az ügyvédi iratok számának és terjedelmének korlátozása ellen is. A védők felszólalása a legtöbb kérdésben nem járt sikerrel. A védői iratok számát és terjedelmét ugyan a perben tényleg nem korlátozták, bár a királyi ügyész részéről hangzottak el kifogások. Egyébként azonban a külön eskün kezdve az összes szigorításokhoz ragaszkodott az udvar, így a bíróság is. Horváth Jakab emiatt el is állt a védelemtől, a többiek kényszerűen beletörődtek a korlátozásokba, letették a külön esküt, és a rendelkezésen belül próbáltak tisztüknek megfelelni.18'2 Feladatuk nem volt könnyű. A forradalmi eszmékkel szembeni szinte hisztérikusnak mondható félelem jegyében az ügyész főbenjáró véteknek minősítette a jakobinus káté olvasását, sokszorosítását, terjesztését, sőt már azt is, ha valaki csak magánál tartotta, vagy beleolvasott, mert ezt is a felforgató eszmékkel való egyetértésnek tekintette. Azon védői fejtegetéseket, melyek vitatták egy ismeretlen iratra annak tartalmába való beleegyezés lehetőségét az irat ismerete nélkül, a tartalommal való részleges, annak nem felforgató 40