Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

igazgató, vagy az előadó prothonotarius hivatalában, és nem enged­hető meg, hogy az aktákból a maga részére bármit kijegyezzen .. ,"130 (Hogy mit jelentett ez a szabály, akkor tudjuk igazán megérteni, ha a publikált és csak kivonatos peranyag kötetekre menő terjedelmét figyelembe vesszük. Egyébként a gyakorlatban még ezzel kapcsolat­ban is alkalmaztak megszorításokat, mert a védőknek nem az egész per anyagát, hanem annak csak a védencükre vonatkozó részét lehe­tett ilyen körülmények között is tanulmányozniuk.) E leirat alapján történt meg a védők kijelölése. 1775. február 23­án, tehát a tárgyalási szakot közvetlenül megelőzően a foglyok (ré­szére) a következő ügyvédeket jelölik ki: Hajnóczi és még 12-en Ma­dách Sándort, Laczkovics és még öten Szabó Sáray Sámuelt, Szu­lyovszki és még ketten Horváth Jakabot, Illés Nagy Sándort, akit további tíz vádlott részére kirendelnek, Szentjóbi Szabó és még hár­man Tóth Pápay Sámuelt, míg négyen magukat védik. (Később még három vádlott védője Madách, haté Nagy.)131 Amint a védőket tájékoztatták a perrel kapcsolatos előírásokról, valamint arról, hogy a per anyagára vonatkozóan a titoktartást ille­tően külön esküt kell letenniük, és hogy korlátozzák a vádlottakkal való érintkezésüket és a védelem szabadságát, ez ügyben közös be­adványt terjesztettek az országbíró elé. E beadvány és annak kísérő­levele arra hivatkozik, hogy az előírás nem rendeli és nem is rendel­heti el a perben az ország törvényeitől és szokásaitól való eltérést. Ennek megfelelően az ügyvédektől ebben a perben külön esküt nem indokolt követelni, a titoktartás úgyis köti őket. Másrészt épp ügy­védi esküjük ad jogot arra, hogy a vádlottakat minden törvényes eszközzel védelmezhessék, azok szabadon kérethessék magukhoz vé­dőiket, és a védők velük ellenőrzés nélkül érintkezhessenek. A bizo­nyítás során ugyanazon szabad kérdezési jogot igényelték, amely a királyi ügyészt is megillette. A védelem ellátásához való felkészü­lésre, mind maguk, mind a vádlottak számára a kellő időt igényelték, maguk számára a szabad betekintést az aktákba és azt a jogot, hogy a rendkívül terjedelmes anyagon otthon is dolgozhassanak. Tiltakoz­tak az ügyvédi iratok számának és terjedelmének korlátozása ellen is. A védők felszólalása a legtöbb kérdésben nem járt sikerrel. A vé­dői iratok számát és terjedelmét ugyan a perben tényleg nem kor­látozták, bár a királyi ügyész részéről hangzottak el kifogások. Egyéb­ként azonban a külön eskün kezdve az összes szigorításokhoz ragasz­kodott az udvar, így a bíróság is. Horváth Jakab emiatt el is állt a védelemtől, a többiek kényszerűen beletörődtek a korlátozásokba, letették a külön esküt, és a rendelkezésen belül próbáltak tisztüknek megfelelni.18'2 Feladatuk nem volt könnyű. A forradalmi eszmékkel szembeni szinte hisztérikusnak mondható félelem jegyében az ügyész főben­járó véteknek minősítette a jakobinus káté olvasását, sokszorosítását, terjesztését, sőt már azt is, ha valaki csak magánál tartotta, vagy beleolvasott, mert ezt is a felforgató eszmékkel való egyetértésnek tekintette. Azon védői fejtegetéseket, melyek vitatták egy ismeret­len iratra annak tartalmába való beleegyezés lehetőségét az irat is­merete nélkül, a tartalommal való részleges, annak nem felforgató 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom