Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Életrajzok - Farkas Gábor: Steiner Jákó

pontosítani. Sajtójukban rendkívül heves támadásokat vezetnek Holly Géza ellen, aki viszont továbbra is igen rokonszenves politikai irányvonalat követett, és ezért sok követője volt az ipari munkások, a kisbirtokosok és városi kispolgárok körében. A cikkek értelmi szer­zője minden esetben Steiner Jákó volt. Amikor sor került a Károlyi­párt szervező gyűlésére, akkor Steiner Jákó fellép ellene, s helytele­níti a párt létrehozását, mert vezetősége és a tagság zöme a régi függetlenségi pártból verbuválódott. Elnöke Nagy Ignác ügyvéd, szintén régi függetlenségi politikus. A Károlyi-párt működése során nem tudta kibontakoztatni a párt országos irányelveit. A szocialisták részéről olyan nyomás nehezedett a pártra, hogy azok egyesültek a Holly Géza szervezte párttal. Steiner Jákó szerint a fehérvári Ká­rolyi-párt nem követi a miniszterelnök programját, és lényegében az ellenforradalom talaját egyengeti. Ez esetben is a leendő politikai vezetők körét kívánja minél kisebbre szorítani, és minél több pozí­ciót a szocialisták számára biztosítani. Nagy Ignác szintén ügyvéd volt, aki Holly Gézához hasonlóan a paraszti lakosság körében örvendett népszerűségnek. Steiner Jákó viszont néhány félresi­került politikai lépéssel a katolikus kisbirtokos elemet sikerrel lökte el a szociáldemokrata párttól. A fehérvári politikai küzdelmekben az ügyvédségnek kiemelkedő szerepe volt. ök állottak valamennyi pártcsoportosulás élén, s így nem csoda, hogy a volt uralkodó körök, a hatalomból kiszorított föld­birtokosok és képviselőik ezeket a csatározásokat ,,holmi ügyvédecs­kék egymás elleni intrikájának" nyilvánították. Steiner Jákó azon­ban intrazigens képviselője a pártnak, s e napokban a két évtizedes küzdelem realizálását látta. Nem tétovázott, ha céljai eléréséhez fegyveres segítséget is kellett igénybe vennie. A mögötte álló mun­kás- és katonatanács valóban nagy erőt képviselt. A városi Nemzeti Tanács elkergetése volt a radikális lépések nyitánya. 1918. december 19-én Steiner Jákó 100 fő fegyveressel a Városházára vonult és a Nemzeti Tanácsot feloszlatta. Helyette munkásokból hívott létre új testületet, melynek elnöke ő lett. A kormánybiztos, de a belügy­miniszter is tehetetlen a népmozgalmakkal szemben, így egyelőre jóváhagyták az új Nemzeti Tanácsot. A szocialisták pedig tovább foytatták hasonló jellegű fellépéseiket. Három nap múlva 200 mun­kással és vörös karszalagos fegyveres katonákkal jelentek meg a Városházán, ahol a polgári pártok tanácskoztak. A tömeg támogatá­sával szót kért Steiner Jákó és Velinszky László is. ök a szocialisták végcéljait ecsetelték, kitérve arra is, hogy a kommunistákkal azono­sak törekvéseik, bár a társadalom az azonnali átalakulásra nem érett meg. A polgári politikusok ezután Steiner Jákót és Velinszky Lászlót, mint kommunistákat tartották számon. Steiner Jákó 1918 végén a városi hatalom megragadásának kérdésével foglalkozik. Ügy látta, hogy olyan politikai szituáció jött létre, mely kedvez a szocialisták­nak és a polgári csoportokat elég simán ki lehet szorítani pozícióik­ból. Csakhogy a polgári erők is felkészültek a szocialisták támadá­sára. Kövess Emil kormánybiztos 1919. január 13-án a Steiner Jákó vezette városi Nemzeti Tanácsot feloszlatta és a korábbit ismerte el 393

Next

/
Oldalképek
Tartalom