Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Életrajzok - Lencsés Ferenc: Eördögh Mihály

dolgozott", körültekintően készítette a terveket, és nagy mértékben segítette a közellátást. Ö volt az egyetlen, aki a volt Dreher-uradalom alkalmazottai közül a „hűségnyilatkozatot" aláírta.18 Az uradalmi cselédség mintegy tíz százaléka örömmel vette tudomásul a földosztást, míg a többiek inkább fizetésért, munkaegységért dolgoztak. Havonta rendszeres előleget kaptak, és negyedévenként számolták el a munkaegységeket. Ez annyira kedvező anyagi helyzetet teremtett, hogy az emberek kezdték elhagyni a juttatott földeket, és szívesebben dolgoztak a termelőszövetkezetben.19 Eördögh Mihály azon is munkálkodott, hogy a martonvásári volt Dreher-kastélyt oktatási intézmény részére vegyék igénybe. Viszont a sárvári tejipari iskola vezetősége olyan tájékoztatást adott a Földművelődésügyi Népbiztosság részére, hogy Eördögh megakadályozza a tejkísérleti állomás és magasabb fokú oktatási intézmény Martonvásáron való letelepedését.20 A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror kíméletlen harcot indított a volt direktóriumi tagok ellen. Eördögh Mihály éppen Toldásról tért haza, amikor Martonvásár határában azzal fogadták, hogy ne menjen haza, mert már a csendőrök várnak rá. Eördögh Mihály a veszélyt vállalva hazament, és önként jelentkezett a csendőrségen. Ott egy Vértes nevű hadnagy fogadta: „akkor, ha egy jóindulatú elvtárs nem vesz oltalmába, azon mód kivégeztetett volna." Az Osterburg különítmény Eördögh Mihályt gyalog Baracskára hajtotta, majd onnan „zsuppkocsival" Székesfehérvárra vitték. A fehérvári rendőrségen három hónapon keresztül nap, mint nap kihallgatták, közben kegyetlenül ütötték-verték. Ezután még egy hónapig a törvényszék cellájában várt tárgyalásra, ami minden terhelő vád és bűncselekmény nélkül felmentéssel végződött. Martonvásár és környéke állandóan követelte Eördögh Mihály hazatérését. Az oktatástól is eltiltván, az ellenforradalmárok jobbnak látták Eördögh Mihályt Zalaegerszegre internálni. A fehérvári felmentő tárgyalás után hazatért édesanyjához, ahol hamarosan megjelentek a rendőrök és csak a legszükségesebb ruhaneműt hagyták magával vinni. Eördögh Mihály hiába mutatta fel a bírósági felmentő határozatot, a zalaegerszegi internáló táborba vitték, ahol ebben az időben háromezer internáltat zsúfoltak össze. Az internáltaknak Hajdú táborigazgató beleegyezésével bizalmit kellett választani, s erre a tisztségre Eördögh Mihályt érdemesítették. A zalaegerszegi internáló tábor tizenkilenc barakból állt, ebből két barakban nők voltak. Az unalom és a tétlenség késztette az internáltakat, hogy véleményeiket valamilyen formában kicseréljék. Eördögh Mihály erre legcélszerűbbnek a kertészeti és gazdasági tanfolyamot tartotta, amelynek keretében mód nyílott egyéb gazdasági kérdések között politikai vitákra is. Az Eördögh Mihály által vezetett továbbképző tanfolyamon 38 férfi és 14 nő vett részt. A hallgatók között volt Hegyi Zsigmond felvidéki földbirtokos is. Neki annyira megtetszettek Eördögh előadásai, hogy bizalmas beszélegtés során megkérte, hogy kiszabadulása után vegye át gazdasága vezetését. Eördögh meg is Ígérte, hogy amint lehet, kérésének eleget fog tenni. 1920. december 22-én szabadult Eördögh Mihály a zalaegerszegi internáló táborból. Éppen karácsony estéjére ért haza édesanyja házához, aki 385