Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Életrajzok - Lencsés Ferenc: Eördögh Mihály

dolgozott", körültekintően készítette a terveket, és nagy mértékben segítette a közellátást. Ö volt az egyetlen, aki a volt Dreher-uradalom alkalmazottai közül a „hűségnyilatkozatot" aláírta.18 Az uradalmi cselédség mintegy tíz százaléka örömmel vette tudomá­sul a földosztást, míg a többiek inkább fizetésért, munkaegységért dolgoztak. Havonta rendszeres előleget kaptak, és negyedévenként számolták el a munkaegységeket. Ez annyira kedvező anyagi helyze­tet teremtett, hogy az emberek kezdték elhagyni a juttatott földeket, és szívesebben dolgoztak a termelőszövetkezetben.19 Eördögh Mihály azon is munkálkodott, hogy a martonvásári volt Dreher-kastélyt oktatási intézmény részére vegyék igénybe. Viszont a sárvári tejipari iskola vezetősége olyan tájékoztatást adott a Föld­művelődésügyi Népbiztosság részére, hogy Eördögh megakadályozza a tejkísérleti állomás és magasabb fokú oktatási intézmény Martonvásá­ron való letelepedését.20 A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror kíméletlen harcot indított a volt direktóriumi tagok ellen. Eördögh Mihály éppen Tol­dásról tért haza, amikor Martonvásár határában azzal fogadták, hogy ne menjen haza, mert már a csendőrök várnak rá. Eördögh Mihály a veszélyt vállalva hazament, és önként jelentkezett a csendőrségen. Ott egy Vértes nevű hadnagy fogadta: „akkor, ha egy jóindulatú elv­társ nem vesz oltalmába, azon mód kivégeztetett volna." Az Oster­burg különítmény Eördögh Mihályt gyalog Baracskára hajtotta, majd onnan „zsuppkocsival" Székesfehérvárra vitték. A fehérvári rendőr­ségen három hónapon keresztül nap, mint nap kihallgatták, közben kegyetlenül ütötték-verték. Ezután még egy hónapig a törvényszék cellájában várt tárgyalásra, ami minden terhelő vád és bűncselek­mény nélkül felmentéssel végződött. Martonvásár és környéke állan­dóan követelte Eördögh Mihály hazatérését. Az oktatástól is eltiltván, az ellenforradalmárok jobbnak látták Eördögh Mihályt Zalaegerszeg­re internálni. A fehérvári felmentő tárgyalás után hazatért édesany­jához, ahol hamarosan megjelentek a rendőrök és csak a legszüksége­sebb ruhaneműt hagyták magával vinni. Eördögh Mihály hiába mu­tatta fel a bírósági felmentő határozatot, a zalaegerszegi internáló tá­borba vitték, ahol ebben az időben háromezer internáltat zsúfoltak össze. Az internáltaknak Hajdú táborigazgató beleegyezésével bizal­mit kellett választani, s erre a tisztségre Eördögh Mihályt érdemesí­tették. A zalaegerszegi internáló tábor tizenkilenc barakból állt, eb­ből két barakban nők voltak. Az unalom és a tétlenség késztette az internáltakat, hogy véleményeiket valamilyen formában kicseréljék. Eördögh Mihály erre legcélszerűbbnek a kertészeti és gazdasági tan­folyamot tartotta, amelynek keretében mód nyílott egyéb gazdasági kérdések között politikai vitákra is. Az Eördögh Mihály által vezetett továbbképző tanfolyamon 38 férfi és 14 nő vett részt. A hallgatók kö­zött volt Hegyi Zsigmond felvidéki földbirtokos is. Neki annyira meg­tetszettek Eördögh előadásai, hogy bizalmas beszélegtés során meg­kérte, hogy kiszabadulása után vegye át gazdasága vezetését. Eördögh meg is Ígérte, hogy amint lehet, kérésének eleget fog tenni. 1920. de­cember 22-én szabadult Eördögh Mihály a zalaegerszegi internáló tá­borból. Éppen karácsony estéjére ért haza édesanyja házához, aki 385

Next

/
Oldalképek
Tartalom