Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Életrajzok - Lencsés Ferenc: Eördögh Mihály

ÉLETRAJZOK EÖRDÖGH MIHÁLY 1918 őszén Fejér vármegye egyre több községében kezdte meg működését a Szociáldemokrata Párt. 1918 december elején Martonvásáron is megindult a Szociáldemokrata Párt szervezési munkája.1 December 13-án több mint 200 taggal megalakult a párt helyi szervezete, amelynek elnöke Eördögh Mihály, a martonvásári iskola igazgatója lett.2 Az elnök megszervezte a pártoktatást, megismerkedtek a pártsajtóval és vitaesteket rendeztek.3 Majd sor került az idősebb generáció felvilágosítására, akiket már koruknál fogva is más szemlélet hatott át. Kevés eredményt ért el Eördögh Mihály a helybeli értelmiséggel, akik közül csak néhány pedagógus kollégája támogatta. A vármegye mágnásai — belügyminiszteri tilalom ellenére — Székesfehérvárott nagygyűlést szerveztek, amelyen a kormány iránt bizalmatlanságot nyilvánítottak és egyenesen a királyság visszaállítását követelték.4 A vármegye földbirtokosai szerették volna, ha mozgalmukhoz a megye lakossága széles körben csatlakozott volna. Ezt a szándékot a Földmunkások és Kisgazdák Szövetségének martonvásári csoportja és a helyi Munkástanács hamar átlátta, és 1919. február 4-én este megbeszélést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a következő napon „általános népgyűlést" tartanak. Erre a gyűlésre meghívták a község lakosságát, a helyi Nemzeti Tanácsot, a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségét, a Szociáldemokrata Pártot, a Kisgazda Pártot, a Munkástanácsot, és a község képviselőtestületét. E népgyűlésen határozott állást foglaltak a mágnásoknak Székesfehérvárott február 3-án megtartott ellenforradalmi gyűlése ellen, visszautasították a vármegyei törvényhatóság minden ilyen irányú határozatát, és a reakciós határozathozókat hazaárulóknak minősítették. Eördögh Mihály mint a népgyűlés elnöke javasolta, hogy szavazzanak bizalmat a népkormánynak, az összes vármegyei autonómia felfüggesztését, a községi és törvényhatósági választások mielőbbi kiírását. Az egész község tiltakozott a karhatalom kirendelése ellen, mivel a községben a legnagyobb rend, nyugodtság uralkodott és a munka is zavartalanul folyik. A népgyűlés ezt a határozati javaslatot ellenszavazat nélkül a „legnagyobb lelkesedés közepette" fogadta el. A helyi Kisgazda Párt nyílt állásfoglalást kért azoktól, akik a népgyűlésen nem jelentek meg, és a székesfehérvári ellenforradalmi gyűlésen a határozat mellett szavaztak. Eördögh Mihály javaslatára a határozatot a népgyűlés nevében a helyi Nemzeti Tanács, a helyi Munkástanács, a Kisgazda Párt helyi szervezetének 2—2 tagja, a Földmunkások és Kisgazdák Szövetsége helyi Nemzeti Tanács, a helyi Munkástanács, a Kisgazda Párt helyi írta alá. Elhatározták, hogy megküldik a székesfehérvári és megyei kormánybiztosságnak, a Székesfehérvári Munkás- és Katonatanács382