Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

a pertárgy egészét vagy részét magának ki nem kotí, megbízója kárára megegyezést az ellenféllel nem köt, a bíráknak a kellő tiszteletet és megbecsülést megadja és a tárgyalásokon illendő szerénységgel viselkedik, rágalmazó és sértő megjegyzésektől tartózkodik, ügyfeleitől a méltányos tiszteletdíjon és költségeken túl nem követel semmit, a vállalt pert annak befejezése előtt le nem teszi. Az eskü szövegét a következő évben megváltoztatták és megrövidítették. Az az eskü, amelyet az ügyvédek a következő nyolcvan évben pályájuk kezdetén letettek, arról írásbeli tanúsítványt kapták, és amelynek alapján az ügyvédet a 'bíróság bejegyezte, arra szólt, hogy: az ügyvéd az összes hozzá fordulóknak személyre és vagyoni állapotra tekintet nélkül lelkiismerete szerint nyújt segítséget, az ellenféllel nem egyezkedik, pénz, jutalom, kedvezés, félelem, gyűlölet vagy szeretet ügyködésében nem befolyásolja, hanem lelkiismerete, igazságérzete, a törvények és szokások szerint minden tehetségével el fog járni a kikötött és munkájához arányosan mért ügyvédi tiszteletdíj ellenében, megbízóját az elkezdett ügyben kellő ok nélkül magára nem hagyja.11* (II. 29.) A Lipót-féle ügyvédi statútum helyesen állapítja meg, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlásának erkölcsi és szakmai előfeltételei is vannak. Ennek ellenére az eddigi törvényes rendelkezésekhez hasonlóan csupán az erkölcsi előfeltételeket kísérelte meg szabályozni és biztosítani. Képzettségre, gyakorlatra vagy szakvizsgára vonatkozó utalást nem találunk benne. Ez a rendtartás nem emelkedett törvényerőre, de a gyakorlat átvette. A Rákóczi szabadságharc miatt további negyedszázad telt el, míg az ügyvédi hivatás vonatkozásában országgyűlési intézkedéseket hoznak. 1723-ban a 30-as törvénycikk rendelkezik a folyamatos híróságok működéséről, és egyúttal törvénybe iktatja az advocatus pauperum, a szegények ügyvédje intézményét.1114 A 38. törvénycikk perek gyorsítása érdekében elrendeli a még fel sem esketett ügyvédek eskütételét, utasítást ad a szakszerű jogszabályokat is felhívó pervitelre, felhatalmazza a bíróságot a három periraton túlmenő beadványok mellőzésére.115 Az ügyvédi díj megállapítását a törvény a bíróság hatáskörébe utalta azzal, hogy a megállapításnál tekintetbe kell venni az ügyvéd gyakorlatát, ügyességét és a kifejtett munkát. Azt, hogy az ügyvédek a per tárgyának egészét vagy részét a maguk részére kikössék, a törvény ismét tiltja. (II. 24—25.) Az 1729-es országgyűlés a hat év előtt hozott rendelkezéseket újabbakkal egészítette ki. A 24. tc. engedélyezi a két tanú előtt saját pecséttel és aláírással történő ügyvédi megbízást, bizonyos esetekre kikötve az aláírás hitelesítését. A 39. tc. rendelkezik az ügyvéd hivatásáról. A 43. tc. a perbeli kifogások számát háromra, az ügy érdeméhez adott beadványok számát négyre korlátozza, és a 34