Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben

pártnapján ismertették a pártvezetőség álláspontját az ifjúsági mozgalom és a fiatalok demokratikus nevelése kérdésében. Az a vélemény alakult ki, hogy ennek megvalósítására egy pártokon felül álló ifjúsági szervezet lenne a legalkalmasabb, ahol a nevelés az egységes nemzeti szempontok alapján történne, de nem kifogásolható az sem, ha a fiatalság tagja a pártnevelést nyújtó ifjúsági szervezeteknek,— fogalmazták meg a párt álláspontját az ifjúságpolitika kérdésében. Az előbbit egyelőre időszerűtlennek és kivihetetlennek tartották, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a szociáldemokrata ifjúságot továbbra is a SZIM-be kell tömöríteni.60 Mivel a demokratikus ifjúsági mozgalom egysége nem valósult meg, sőt a szervezeti differenciálódás elmélyült, a különböző egyházi és egyéb ifjúsági szervezetek tevékenysége is megélénkült. Augusztusban ismét folytatták munkájukat a cserkészrepülők, kétnapos foglalkozást tartottak Kisfaludon.61 Az új tanévben, amely szeptember 10-én csökkentett óraszámmal kezdődött meg, szabályszerű működést fejtettek már ki a gimnáziumok cserkészcsapatai, a ciszterciek gimnáziumában a 85-ös számú Zrínyi Miklós, az Ybl Miklós gimnáziumban pedig a 98-as számú Hunyadi Mátyás cserkészcsapat. A csapatok főleg belső szervezeti életüket élték, a nyilvánosság előtt a közérdekű munkában, romeltakarításban, a kulturális életben való részvételükkel szerepeltek. A tanévben folytatta tevékenységét „a lélek modern katolikus szellemben történő elmélyítése" érdekében a Mária-kongregáció és az alsós diákok körében a Jézus Szíve Szövetség, népszerű nevén a Szívgárda.62 A városban működő katolikus ifjúsági egyesületek azonban nem korlátozták tevékenységüket belső, szervezeti életükre és csupán hitbuzgalmi területre. Tevékenységük szélesedett, mindinkább politikai jelleget öltött. Ezért a városi nemzeti bizottság szeptember 23-i ülésén kénytelen volt megállapítani, hogy ,,a Katolikus Legényegylet működését csak abban az esetben tartja megengedhetőnek, ha működése minden politikai és gazdasági tevékenység kikapcsolásával kifejezetten katolikus kultúrtevékenységre szorítkozik."68 Az aggály és a határozott állásfoglalás indokolt volt, hiszen számítani lehetett arra, hogy egyesek a választási harcban visszaélnek az ifjúsággal és azt szervezetten sorakoztatják fel egyes politikai pártok mögött. Ez be is következett a Kisgazdapárt szeptember 30-i választási nagygyűlésén. A Fehérvári Hírek erről így számolt be október 3-i számában: „... ott láttuk csoportokban az iskolák tanulóit is. Helyes, ha a főigazgatóság, végre nem a hivatalnoki pályák felé irányítja az ifjúságot, hanem igyekszik közelebb vinni a falu életéhez, a falu munkájához, de ehhez talán mégsem a FKP-én keresztül vezet az út. Nincs kifogás az ellen, ha az ifjúság politikai előkészítése a pártokon belül történik, de nem engedhető meg, hogy a tanulóifjúságot plakátragasztásra, korteskedésre használják fel, eltereljék a figyelmet a tanulásról, hogy megmérgezzék a lelkét azzal, hogy felvonultatják és bedobják a napi politika gyűlölködő áradatába." Ennek a politikai vonalnak természetes következménye lett, hogy amikor október 7-én, a Kisgazdapárt ifjúsági szervezete szovjetellenes tüntetést szervezett Székesfehérvárott, ebben diákok is részt vettek. 344