Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben

9-én hívta fel arra a város sportoló ifjúságának figyelmét, hogy akik sportolásra éreznek kedvet, jelentkezzenek a MADISZ sportszakosztályának vezetőjénél. Hat sportágban, — labdarúgásban, atlétikában, teniszben, asztaliteniszben, kosárlabdában és ökölvívásban — alakított szakosztályokat a székesfehérvári szervezet.19 Néhány nap múlva már hírül is adhatták a székesfehérvári MADISZ TE sportegyesület megalakulását, amely május 21-én, pünkösdhétfőn közgyűlést tartott. Ezen megválasztotta vezetőségét és lebonyolította első rendezvényét, a belső, csak a tagok részére kiírt, teniszbajnokságot.20 A vidéki sportélet szervezése és irányítása, a sportlétesítmények újjáépítése és kezelése teljes mértékben a MADISZ kezébe került.21 Gyakran kapcsolták össze a sportrendezvényeket műsoros esttel, táncmulatsággal, amelyeken a szomszédos települések fiatalsága, a MADISZ szervezetei találkoztak.82 Általában elmondhatjuk, hogy a MADISZ-szervezetek a felszabadulás utáni sportélet újjászervezésében, ezáltal a társas kapcsolatok új típusú kialakításában is, különlegesen fontos szerepet játszottak és ez a tevékenységük is hozzájárult tömegbefolyásukhoz, népszerűségükhöz. A székesfehérvári szervezetben, amely helyzeténél és létszámánál fogva a megye legjelentősebb szervezetei közé tartozott, gyakran rendeztek, általában vasárnap délelőttönként, ismeretterjesztő előadásokat. A szervezet programjait — főleg a vasárnapi táncdélutánokat — csak a tagok látogathatták. Ez, bár indokolható volt helyiséghiánnyal és más tényezőkkel, feltétlenül az elzárkózás szektás tünetének minősíthető. Az ifjúsági vezetők csak egy idő után ismerték fel, hogy a szövetség munkájának kibontakozása és eredményessége nagyrészt azon múlik, hogy a fontosabb és főleg a dolgozó ifjúsági rétegeket mennyiben tudja magához vonzani, munkájába bekapcsolni. Június elején a megyei lap interjút készített a MADISZ elnökével, Hajdufi Tamással, a szövetség munkájáról, terveiről. A szervezet legfőbb gondját abban állapították meg, hogy az üzemi ifjúság még nem kapcsolódott be a szövetség munkájába és erre még nem is történt komolyabb erőfeszítés. A szervező munka lényegesen előrehaladottabb volt a községekben. A munkásifjúság távolmaradásának okát abban kereshetjük, hogy az üzemekbe, nagyobb műhelyekbe nem jutott el a MADISZ hangja. Ezen a területen a megyében a Szociáldemokrata Párt befolyása érvényesült és ez akadályozta az egységes ifjúsági szervezet — amelyben a helyi szociáldemokraták kezdettől fogva a kommunisták ifjúsági szervét, szervezetét látták — térhódítását az üzemi fiatalok körében. Ezt az idegenkedést, tartózkodást igyekeztek feloldani többek között azzal a pályázati felhívással is, amelyet a munkásfiatalok részére írtak ki a következő címmel: ,,Hogyan képzelem el a munkásifjúság kérdésének megoldását?"23 A székesfehérvári szervezet vezetői több olyan akciót terveztek és szerveztek is részben, amelyek biztosíthatták a tagság foglalkoztatottságát, vonzóvá tették azt az érdeklődő fiatalok előtt és ugyanakkor anyagi hasznot is biztosítottak, részben a szervezet gazdasági megerősödéséhez, részben bekapcsolták a szervezetet és tagságát a 333