Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben

kommunista politikai elképzelésektől, hanem a kommunisták eszméitől is elriasztotta az ifjúság jelentékeny részét az állami és az egyházi iskolarendszer, a levente- és a cserkész-mozgalom, a különböző egyházi ifjúsági szervezetek. Ezek a hatások különösen erőteljesen érvényesültek Fejér megyében, ahol nagy volt az egyházi befolyás, és nem volt előzménye a demokratikus ifjúsági mozgalomnak. Itt az ifjúsági mozgalmat a hivatalos állami szervezetek mellett a vallásos ifjúsági egyletek uralták. Ennek az eszmei örökségnek, a tudatosan és mesterségesen kialakított előítéletrendszernek a leküzdése a demokratikus pártok számára hosszú távú feladatnak bizonyult. 2. Az ifjúság közéleti aktivizálásának, a demokratikus átalakulás fontos tényezőjévé formálásának — és ily módon is demokratikus szellemű átnevelésének — másik feltétele a demokratikus ifjúsági mozgalom szervezeti megalapozása volt. Az MKP úgy látta, hogy csak egységes, az ifjúság minden rétegét, foglalkozási, vallási és pártkülönbségre való tekintet nélkül egyesítő demokratikus szövetség tömörítheti, nevelheti demokratikus szellemben és mozgósíthatja az újjáépítésre eredményesen az ifjúsági tömegeket. Ezért azt javasolta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak, hogy mondjanak le önálló, a pártokhoz kapcsolódó ifjúsági szervezetek létrehozásáról.1 A Magyar Kommunista Párt abból indult ki, hogy az ifjúságnak pártpolitikai alapokon történő megosztása nem kedvezne sem az egységes fellépésnek, a gazdasági újjáépítésben és a politikai tevékenységben való részvételnek, sem az ifjúság eszmei-politikai átnevelésének. A demokratikus átalakulás ügyének képviseletére alkalmas, a gazdasági-politikai harcban való részvételre hajlamos ifjúsági rétegek számára nehézségeket okozna, mind a politikai orientációban, mind a gyakorlati tevékenységben a pártpolitikai alapokra helyezett szervezkedés. Ezzel szemben az egységes, demokratikus ifjúsági szervezet megkönnyítheti az ifjúság önálló politikai tapasztalatainak felhalmozódását, eligazodását a politikai küzdelmekben. Az egységes szervezeten belül kibontakozó polarizálódás, belső harc, majd az ifjúsági mozgalom szervezeti differenciálódását, továbbfejlődését eredményezheti. A párt ezt annak ellenére tette, hogy az illegális kommunista ifjúsági mozgalom hazánkban gazdag és eredményes múltra tekintett vissza, és hogy a felszabadulást követő hetekben az ország különböző területein spontán létrehozták a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezeteit. A párt megállította a direkt kommunista jellegű ifjúsági szervezetek létrehozására irányuló tevékenységet és aktivistáit az egységes demokratikus ifjúsági szervezet létrehozására ösztönözte.2 Az egységes ifjúsági szervezet létrehozását indokolta az ifjúmunkás mozgalom múltja, a munkásegység és az akcióegység szellemének és politikájának sok helyes tapasztalata az ifjúmunkás mozgalomra vonatkozóan a Horthy-rendszer időszakából. A kommunisták tehát nem esetleges szervezeti lemaradásuktól, korlátozottabb szervezési lehetőségeiktől féltek, amikor a fenti koncepciót kialakították.3 A párt elvi alapon közelített az ifjúsághoz és az ifjúsági 326