Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

a SZOT 1951. december 4-i határozata alapján szervezett beszámolóval és vezetőségválasztó taggyűléseikkel kapcsolatos tudnivalókat Faldon Lajos, az építők Területi Bizottságának titkára ismertette a helyi lap hasábjain a dolgozókkal.178 A fenti célkitűzéseket kiegészítette azzal, hogy a választásoknak meg kell akadályozniuk a szociáldemokrata befurakodást a választott szervekbe, másrészről a több hónapot felölelő tevékenységnek hozzá kell járulnia — éppen a tagság aktivizálódása következtében — a tervek teljesítéséhez is. A választásokat megelőző időszakban sok helyütt mégis az igények alatt maradt a szakszervezet tevékenysége. Az előzőekben vizsgált összképen belül jelentős vállalatoknál — különféle okok következtében — a tevékenység szintje lényegesen az átlag alatt volt. A Mélyépítő Vállalatnál178 például az év tavaszáig a terület átfogásához szükséges személyi és szervezeti feltételek sem álltak rendelkezésre: aktívák hiányában az ÜB feüggetlenített titkára és termelési felelőse a feladatokat megoldani nem tudta. Fordulat a márciusi átszervezés után következett be. Az ÜB élére — a dolgozók véleményének megkérdezése alapján — új személy (Bajusz elvtárs) került. Májusra mind a négy munkahelyükön létrehozták a bizottságokat, kiépítették a bizalmi hálózatot. Az új vezetés sokat tartózkodott a dolgozók között. Javult a versenyek szervezése, és három hónap alatt 39-ről 62 %-ra emelkedett a szervezettség. Mindebben része volt a pártszervezetnek is, amelynek titkára szinte naponta foglalkozott a szakszervezet munkájával. Ily módon a szakszervezet a termelés kérdéseivel összefüggő problémák gazdájává tudott válni. A dolgozókról való gondoskodás személyi feltételeinek megteremtése (TTés kulturális és sportfelelős beállítása) azonban a választások utánra maradt. A káderek nagyarányú munkahelyváltoztatása és a jelentős arányú munkaerő-vándorlásból adódó visszaesések mellett (amelyek a régebben itt dolgozó vállalatokat jellemezték) az újonnan települt vállalatok szerveinek kiépítése szintén napirendre került.180 A néhány hónapos helyi múltra visszatekintő 72/1-es vállalatnál sikeresen oldották meg a szakszervezeti választásokat. Már az előkészítés során egyéni beszélgetéseket folytattak a dolgozókkal, akiknek 90 %-a volt szervezett. A taggyűlésen 170-en vettek részt. Elmarasztalták az ÜB korábbi titkárát, mert a tagokat nem foglalkoztatta, és nem alakított ki szervezett kapcsolatot a műszaki vezetéssel sem. Szóvá tették az újítások, a Sztahanov-mozgalom elhanyagolását is. A bírálatot olyan kollektíva tagjai gyakorolták, ahol nem ismerték a 100 % alatti teljesítést, de nem volt ritka a 200 % sem. Az új Üzemi Bizottságba élenjáró dolgozókat választottak: Udvardi József sztahanovista állványozót, Horváth Ferenc sztahanovista kőművest, Kondor Máriát, Kiss István normást, Tóth Antal kőművest, valamint Slaffer Józsefet, Somogyi Győzőt és Bezdi Józsefet. A választások előkészítését lezáró küldöttértekezlet megtartására augusztus 3-án, vasárnap került sor.181 A József Attila kultúrotthonban tartott tanácskozáson részt vett Köböl József, az Építők Szakszervezete főtitkára és Lombos Ferenc, a Városi Pártbizottság titkárhelyettese. Megjelentek a francia, a norvég és a svéd testvérszerve315