Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

gyakorlatot követve — 1952 nyarán is nyári ifjúsági táborok létrehozásával enyhítették.27 Ekkor 3 turnusban, csopcirtonként 3—3 ezer diák, szervezetileg 3 altáborba (ezredbe) és 30 századba sorolva (ezen belül brigádokba osztva) vett részt legnagyobb beruházásunk munkálataiban. A munkaerő-gazdálkodással összefüggésben, a termelés szervezésével kapcsolatban napirendre került a műszaki értelmiség szerepe az építkezés munkájában. A megnövelt feladatok fokozott közreműködésüket igényelték a tervfeladatok végrehajtásáért, illetve a megvalósításhoz szükséges (elsődlegesen műszaki) feltételek megteremtéséért folyó munkában. Az építkezésen már korábban is voltak előremutató példái a munkások és a műszaki vezetők jó együttműködésének.28 Példamutató munkakapcsolat alakult ki a gyári építkezésen például Séri Gábor építésvezető és a Viharsarok brigád között. Vagy a Teván Zsófia által irányított női építkezésen, a vezető és az ott dolgozó kollektívák tevékenységében. Gyümölcsöző kapcsolatot lehetne említeni egyéb helyekről is, más építésvezetőségek (mindenekelőtt a Prjevara Ferenc által vezetett XI. számú) területéről is. Az általános helyzet azonban még kedvezőtlen volt: a kölcsönös szemléletbeli és magatartással kapcsolatos problémák akadályozták az együttműködést a munkások és műszakiak között.29 A munkások részéről megnyilvánuló bizalmatlanság tükröződött például abban a szemléletben, mely szerint a műszaki értelmiség „úr", és vele szemben meg kell védeni a dolgozók érdekeit. Ugyanekkor egyes műszakiak magatartását a családiaskodás, a ,,komázás" jellemezte a munkásokkal, illetve az üzemi bizottsággal kapcsolatban. Az egyéni magatartásformát és szemléletmódot befolyásoló motívumok között döntően hatott az a körülmény, hogy zömükben régi nevelésű és szemléletű értelmiségieknek kellett irányítaniuk a többségükben még a munkássá válás útját járó dolgozókat. A problémát tovább élezte, hogy a megoldandó feladat jellege és nagysága mindkiét réteg számára merőben újat jelentett. Az együttműködés szilárdulását ugyanakkor az éberségre intő politikai légkör — túlzásai következtében — szintén nehezítette. A sok tényező által befolyásolt — és az előző példákban hangsúlyozott — álláspontok, magatartásformák helyes mederbe terelésében fontos eszközének bizonyult a műszakiak szervezeti összefogása mind az építkezés egészén, mind munkahelyenként. A SZOT Elnökségének korábbi határozata alapján az építkezésen is létrejött a műszaki-gazdasági bizottság. A Szákszervezet Területi Bizottsága mellett alakult bizottság mintájára egyes üzemi bizottságok is szerveztek mérnökökből, főkönyvelőkből, technikusokból és művezetőkből álló helyi kollektívákat.30 A munkahelyi összefogás lehetővé tette az érdekeltek és munkaterületük tevékenységének jobb koordinálását, emelte a termelés szervezettségének színvonalát; igényelte a műszakiak és a fizikai dolgozók kapcsolatának szorosabbra fűzését. Lényeges segítséget adott az újítások szaporodásához, a sztahanovistákkal történő foglalkozás rendszeressé tételéhez. Ezek eredményei az új rendszerű munkaverseny alkalmazásában, az év első két hónapjának termelési sikereiben követhetők nyomon. Kétségtelen, hogy a március 9-i versenyt követően csökkent az aktivitás a műszaki 280