Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

tűzték ki. Az értekezlet munkájának középpontjába ezen kívül a munkafegyelemmel kapcsolatos kérdések kerültek. A helyi aktualitás mellett elsősorban azért, mert erről a kérdésről március végén országos értekezlet volt: ez a probléma fontos voltát is érzékeltette. A hozott intézkedések (mint a munkakönyv nélküli alkalmazások megtiltása, az Állami Ellenőrzési Központ és területi szerveinek létrehozása) pedig jelezték a kérdés hordereje! Á munkafegyelem helyzete az építkezésen időszakosan változó, munkahelyenként pedig különböző képet mutatott. Egy-egy hosszabbrövidebb időtartamú kampány alkalmával általában javult. Majd az évszakoktól, illetve a mezőgazdasági munkáktól függő hullámvölgyek következtek. A munkahelyenkénti egyenetlenséget elsősorban a szociális összetétel, a szakképzettség szintje, a munkaszervezés színvonala és a politikai munka minősége idézte elő. Az év első negyedében a munkafegyelemre jellemző volt, hogy az 1951. évihez, illetve annak negyedik negyedéhez viszonyítva javult, de az országosnál kezdvezőtlenebb volt. Az első negyedévi mulasztók száma például a korábbinak felére csökkent, és 17,3 %-kal esett vissza a mulasztott napok aránya. Ennek ellenére — mutat rá egy korabeli értékelés18 — a márciusi mutatót véve alapul és éves szintre vetítve (amennyiben a helyzet nem változik) az egy főre eső mulasztott napok száma 36 lenne, az országos 28-cal szemben. Ez 50 millió Ft-os termelés-kieséssel egyenlő. A hiányzók száma a fizetést követő hétfőkön volt a legnagyobb. (Négyszáz fővel is meghaladta a nem fizetési napokat követő hétfőkét.) A munkásvándorlás az előző negyedévhez képest javult ugyan, de már márciusban minden 9—10 munkásból egy otthagyta az építkezést. A helyi vezetés az elvándorlás okát a kétlakiságban, az igazolt mulasztások emelkedésének forrását pedig a vezetők liberalizmusában látta. Júniusra az 1 főre eső mulasztott napok számát a márciusi 3-ról 2,6-re kívánták csökkenteni. Az elvándorlás 1—1,5 hónap alatti esetleges megszűnésétől, illetve csökkenésétől a munkaerőszükséglet kielégítését várták. A munkafegyelem kérdéseiben a Városi Pártbizottság több ízben foglalt állást és tett intézkedéseket.20 Az áprilisi és májusi üléseken az új munkások fogadásával és a diák-fiatalok nyári munkájával kapcsolatban hoztak határozatokat. Ezeket végrehajtva az építkezés pártszervezetei operatív bonyolítást is vállalva, nemcsak segítették a munkát, hanem néhány vonatkozásban átvették a gazdasági vezetésre, illetve a szakszervezetre háruló teendők végzését is. A pártbizottság — a kommunista példamutatás fontosságának jegyében — mindenekelőtt a pártszervezetek sorait kívánta rendezni.21 A korábbi gyakorlatot folytatva, taggyűlési napirenden szerepelt a munkafegyelem kérdése: az igazolatlan mulasztókat megbírálták, a notórius lógosokat pedig kizárták a pártból. Ezt a pártcsoportbizalmiak munkahelyi beszélgetése, majd a csoporton belüli figyelmeztetése előzte meg. A fegyelemmel kapcsolatos bírálat személyekre való tekintet nélkül érvényesült. Ugyanakkor a pozitív példamutatás a pártszervezetnél szélesebb körben ismertetésre került: a munkahelyi faliújság, dicsősógtábla vagy az építkezés sajtója révén. Egyidejűleg növelték a kollektívák, illetve a brigádvezetők szerepét a fegyelem szi278