Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

megöltek, egy pár lovat elhajtottak. Elvitték a templom harangját ís, mivel azt valószínűleg félreverték. Vánossy különösen az akkori politikai irányzatnak megfelelően buzgó katolikus volt, aki a bodajki templom és kegyhely részére szép szőnyegeket és 10 forintot adott.35 Vele kötnek a szóbeli megegyezés után írásban is megállapodást Fejér megye előtt 1698. nov. 3-án. Tinordi András rész szerint szegénységtől kényszerítettvén, rész sze­rint pedig megértvén az okot, hogy a kezében levő jószáglevelek nem volnának fundamentalisok (teljes erejűek) az általuk praetendált (követelt) jószágoknak manutentiojára megtartására) és defensiojára (megvédésére), ezért confugiált (menekült oda) Nemzetes Vitézlő Vánossy Lőrinc úrhoz eő kegyelméhez, akivel ugyan nemű nemő verbális contraotualist inealt (szóbeli megegyezésbe bocsátkozott) Tinord, Töbörzsök és Rétszilas nevű Praediumok (puszták) eránt, akikhez mindazonáltal Csöngefalva nevű praedium is adjungalva (hozzátartozandónak) értetik, ilyenformán tudni illik, hogy Vánossy Lőrinc az immediate (közvetlenül) nevezett Praediumokban levő tur­cicum jusnak (fegyverváltságnak) lefizetésével perennialítását (örök­érvényűvé tételét) a felséges aulica cameratul megszerzi úgy, hogy ezért azon említett praediumoknak hasonfelét (felét) eő kegyelme abbeli költségeiért, fáradságaiért mind a magyar jussal együtt (tulaj­don gyanánt) jure perpetue et perenniali (örökös jogon) mind eö ke­gyelme, felesége, leendő utriusque sexus (mindkét nemű) maradéki, mint saját örökségüket bírhassák, manutenealhassák in perpetuum (megtarthassák örökre); az másik felét pedig ugyanezen turcicum jussal együtt föllyebb említett Tinódy Andrásnak ipso facto (tényle­gesen) kezébe bocsátja. — A Tinódy családtagok ugyanekkor kijelentik: ,,Az mely Tinordi Andrásnak részit mijs eö kegyelmével sokszor em­lített Tinordi András atyánkfiával egyenlőképpen virtute etiam Prae­diorum mentionatorum transactionalium (az említett szerződésbe vett pusztákat illetően) . . . úgy mint Tinordi Péter, János és István, Pintér János, Varga János . .. magunk is elfogadjuk a szóbeli szerződést." — A Tinódy-család a birtokeladásnál ebben a szerződésben még el­sőbbségi jogot is biztosít Vánossy Lőrincnek. — Ezt a megállapodást Vánossy Lőrinc foglalta írásba Fejér megye előtt, s ezt ő aláírásával, akik pedig írást nem ismernek (a Tinódyak) kezük keresztvonásával megerősítik.36 A szerződés szerint a birtok fele tehát Vánossyé lett volna, de a Tinódyak is örültek a megállapodásnak, mert a törvénykezés jogi és és politikai útvesztői között — magában az írásban is járatlanok lé­vén — nagyon kétségesnek látták a birtok megszerzésének a lehető­ségét. A hatalmas kamarai tiszt érdekeltté tételével biztosnak vélték céljuk elérését, és megelégedtek volna a tekintélyes birtok felével is. A birtok nagyságát, akkori értékét és állapotát a kamarai értékelés­ből, leírásból ismerjük. A felértékelés három egymás után következő évben is megtörténik. Ezt 1701. okt. 18-i jelentése szerint maga Vá­nossy végzte el és értékelte a következőképpen. Töbórzsök-pusztán van 140 hold (Joch) szántóföld, 4 forintjával számolva, értéke 560 forint. 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom