Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

részének a lakosai pedig Veszprém, Zala, Vas, Somogy, Sopron megyébe menekülnek. Ezekben az években hagyhatták el Tinódy György, valamint Bochor Ambrus és György, vagy már utódaik ezt a vidéket. A menekülő lakosság nyomában ott voltak mindjárt a rácok. Már a XV. században megjelennek az országban (Ráckeve). Majd a hadjáratok során jönnek, mint a török segédcsapata. Azután mint kereskedők, de mint pásztorok és földművelők is, akik a déli vidék falvait szállják meg. A 15 éves háborúban már Fejér megye területére is nagy számban telepednek be. „Szinán pasa feljövetelének előtte (t. i. 1591 előtt) Mohácson, Szekszárdon, Baranyán, Somogyon felül vagy igen kevés, vagy semmi rácság nem lakott.. . hanem im nem régiben megint jött valahonnét afféle rácság és egész Tolnán felül is ellepte a földet, a magyarokat kiszorították sok falukból". — írja Tassi Gáspár Eszterházy Miklós nádornak a békekötés előkészítésével megbízott embere 1629-ben.18 Az 1580—81. években a színmagyar Venyim, Karácsony szállás, Előszállás lakosai a 15 éves háború alatt elköltöztek Győrújfaluba, Szőnybe, Móriczhidára stb. Az említett falvak elköltözésének Thury Benedek földesúr is oka volt, aki az 50 forint készpénzszolgáltatást 100, 200 majd 500 forintra emelte. Helyükbe jöttek a rácok, s e falvak, azután Pentele, Ercsi, Adony, Érd stb., majd a mellettük levő puszták is így lettek rác lakosúakká. Az elpusztult Vajtát, Cecét is rácok szállták meg, akik a földművelés mellett pásztorkodással is foglalkoztak. Sőt Cecén olyan hatalmas rácok voltak, hogy tőlük féltükben otthagyták falujukat a sáregresiek is.ia így lettek emiatt is vándorokká Sárbogárd, Tinord, Töbörzsök, Rétszilas, Körtvélyes, Szt. Ágota, Szeret, Alap lakói is. Pedig ezek a helyek a középkor végén lakott helyek voltak. Bogárdon templom is volt,20 ahol is 1459-ben egy pápai oklevél öt évi búcsút engedélyez a templomnak. Cecén egy végrendelkező az egyháznak két forint pénzt adott egy casula vásárlására.21 Volt templom Rétszilason is, amelynek a romjaihoz, mint magasabb dombra később a török kiűzése után a pásztorok delelésre, éjszakázásra állataikat hajtották, amint egy 1701ben tartott vizsgálat alkalmával a tanúk vallják. A pusztulás után a rácok építettek maguknak templomokat. Egyet Tinordon, kettőt Bogárdon, amelynek a helyét ma is úgy mutogatják, mint ahol a rác templom állott, jegyzi fel a sárbogárdi ref. egyház protocollumába 1820-ban Somodi István lelkész. Sárbogárdot a rácok Fengelogának hívták. Bogárdon a török időkben egy kisebb erősség, egy palánk is állott. A rácok jó része akkor hagyta el ezt a vidéket, amikor Székesfehérvárt 1688-ban visszavették, ill. később, amikor Beéri Balogh Ádám a rácokat 1709-ben a Rákóczi-szabadságharc alatt Kölesdnél döntő csatában megverte. IV. Hová mentek az egykori besenyő falvak lakói? — Kapra Máté, az alapi tiszt Kiskomáromba ment. Itt a bátyja várkapitány volt, akit vigyázatlansága miatt 1591-ben meglepett a szigetvári bég és fejét 206