Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei

II. Önkormányzati jogok Az 1703. évi kiváltságlevélben foglalt önkormányzati jogok a város hatalmi (szabályalkotási), végrehajtási (igazgatási) és jogszolgáltatási tevékenységét szabályozták, a város joghatóságát — Buda és Pest városok privilégiumához hasonlóan68 — igen széleskörűen biztosítva. A teljes joghatóság kiterjedt a város területén a közigazgatási, polgári és a büntető ügyekre egyaránt. Személyi tekintetben a városi hatóság alá tartoztak a polgárok, a betelepült idegenek, a lakosok, külön kiemelve a rácok és zsidók, valamint — bár erről a 'kiváltságlevél ezúttal is hallgat — a zsellérek. Tárgyi tekintetben a polgári jogi és a büntető perek, a személyi jogi és a dologi jogi ügyek (pl. birtoklás, tulajdonjog). A fehérvári önkormányzat legfontosabb szerve, melyet a kiváltságlevél is 'említ és mely egyaránt végzett hatalmi, igazgatási és jogszolgáltatási tevékenységet, a városi tanács volt. A kiváltságlevél úgy intézkedett, hogy Fehérvár polgárai évenként vagy kétévenként választották bírójukat vagy polgármesterüket, a többi szabad királyi város szokása szerint, a kiküldött királyi biztos jelenlétében. A városházán tartott tisztújításra a bíró hívta meg a választópolgárságot, kik előtt hivatalát letette. A polgárok szavazatait egyenként gyűjtötték és a királyi biztos, a polgárság szószólói és esküdtjegyzők jelenlétében számlálták össze. A szavazatok többségével hivatalában megerősített vagy újonnan választott bíró a székesegyház oltára előtt még aznap esküt tett, ill. kinevezését — nyilvánvalóan a jelenlevő királyi biztostól — még aznap kézhez vette. A 12 személyből álló tanács, kinevezés útján, önmagát egészítette ki. A tanács hatalmi hatásköre a kiváltságlevél alapján a következő volt: — A hazai alkotmánnyal nem ellenkező városi határozatokat (statútumokat) hozhatott. — Kioszthatta a városi tisztségeket. — A tanács joga ellen vétőt hivatalától felfüggeszthette. — A polgári joghatóság sértetlenségét — katonai, kamarai, vármegyei tisztségviselőkkel szemben — megőrizte. A tanács általános igazgatási hatásköre volt a polgárok és lakosok felvétele, az árvák javainak felügyelete, gyámok és gondnokok számadás kötelezettségével való állítása, a városi orvos és seborvos felvétele. A kiváltságlevél intézkedett a vízvezeték felügyeletéről is. Mint tudjuk, ilyen a városban nem volt, így ez a jogkör inkább a jövőbe mutató biztatás volt. Lényegesen több feladatot biztosított a privilégium a városi tanácsnak a rendészeti igazgatás terén: — A csendesség, biztonság, nyugalom biztosítása, a viszálykodás elkerülése, megelőzése. Ezt a kiváltságlevél feltételként állította annak érdekében, hogy a város polgárai, betelepült idegenéi és lakosai az engedményeket, kiváltságokat és szabadságokat élvezzék. — A vásárokon, piacokon ügyelt a zavargásokra, erősza162