Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei

1. kép: Székesfehérvár város nagypecsétje, 1270-ből (OL V. 8, No 359) A fehérvári városi jog hagyománya a XVII—XVIII. századig tovább élt. Nyitra város 1692-ben városi kiváltságait az „Albensium civium libertates"-re hivatkozva igyekezett visszaszerezni. Ez évben levéllel fordult Fehérvár tanácsához, a város jogairól kérve tájékoztatást.

9 A levelet „Székesfehérvár szabad királyi város főbírájának" címezték. Fehérvár 1703. évi kiváltságlevelének bevezető része utal arra, hogy a város régtől fogva „mindazon, ha nem több" szabadságot élvezett, mint a többi városok.

10 Ha azonban a kiváltságlevelet összehasonlítjuk Buda ugyanabból az évből kelt privilégiumával, azt látjuk, hogy ez utóbbi Buda 1244. és 1528. évi kiváltságleveleit említi,

11 míg a fehérvári privilégiumban ilyenről szó sincs. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a fehérvári városi jog hagyománya nem élt tovább. 1753-ban pl. Nagyszombat város a fehérvári kiváltságlevél mását kérte, „mivel az adófizetést illetőleg Nagyszombat polgárai úgy tekintendők, mint a fehérvári polgárok".

12