Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - II. Forrásszemelvények az ügyvédség történetéhez

szakaszokban az ítélet után is, legyen ez bár érdembeni, vissza lehet hívni az ügyvédeket. 2. § Rövid períolyamú ügyekben, akár a mondott királyi Kúrián s a báni táblán, akár bármely más bíróságnál, az említett ügyvéd visszahívásnak min­dig a végítélet előtt lesz helye. 3. § A Hármaskönyv második részének említett 77. címe ugyanis úgy érten­dő, hogy az csupán az utolsó törvénykezési szakról szól. 4. § Különben is a több törvénykezési szakra terjedő ügyekben, mielőtt az utolsó időszakig eljutnak, az ítéleteket perorvoslatok segítségével nem lehet hatálytalanítani: következésképpen a Hármaskönyv előbb idézett második ré­szének 80. és 81. címei, amennyiben a rövid és értesítés mellett indított ügyek­ben az ügyvéd visszahívását a végítélet után is megengedni látszanak, csakis abban az esetben veendőik alkalmazásba, midőn valaki a rövid folyamú ügy­ben az ügyvédet a végítélet után visszahívná, de annak végrehajtását meg nem akasztaná, hanem az ügyet, birtokon kívül, perújítás jogorvoslata mellett fel­éleszteni akarná. 5. § Különben, ha valaki ügyvédvisszahívással él, az ügyvéd előbbi, vissza­vont szóváltásait újra elő nem adhatja, hanem azokat azonnal és nyomban másokkal pótolni köteles. 6. § Kivétel az az eset, ha az ügyvéd, gondatlanul elhanyagolván az elhárí­tó kifogásokat elhamarkodva az ügy érdemébe bocsátkozott, s azután ez ok­ból történt az ő visszahívása, mert ez esetben, ha a közben valamely, az ügy érdemét illető okokat s bizonyítékokat adott elő, azokkal megbízója (ha szük­ségét látja) a visszahívás után élhet. 7. § Ha valaki nem ugyanabban, hanem csak a következő törvénykezési szakban akarná az ügyvéd-visszahívást alkalmazni (s az ügynek más törvény­kezési szakra való kinyújtása és elodázása nem magának a bírónak ténye, vagy a szokásos bírói halasztás útján történt) ha csak azonkívül más, a vég­rehajtást önmagában beszüntető perorvoslatot nem alkalmaz, s az ügyvéd visszahívásával össze nem köt; az említett ügy véd-visszahívással csak ötven nehéz súlyú márka terhe alatt élhet. 8. § Az ügyet azonban a visszahívott ügyvéd is (vagy aki előbb tárgyalt) új ügyvédi megbízás nélkül is folytathatja. 9. § Az előbbiekhez azt is hozzá kell adni, hogy az ügyvéd-visszahívás az okiratok felmutatása után is megengedendő: de csak úgy, ha az személyesen a perlekedő félnek, vagy meghatalmazottja jelenlétében történik. (CIH) 28. III. Károly 1729. évi decr. (III.) 43. tc. Az ország régi törvénye és szokása, de az igazságszolgáltatás folyamata gyor­sításának tekintete is azt kívánja, hogy az ügyek felvételében s megvitatásá­ban a királyi Kúrián pontos sort tartsanak: 11. § Az ügyvédek áradozó és fölösleges szóváltásainak megnyirbálására néz­ve s hogy háromnál több iratváltást semmiképpen meg ne engedjenek: az 1723. évi 38. törvénycikket minden törvényszéken pontosabban tartsák meg. 12. § A bírák kötelesek ahhoz legszorosabban alkalmazkodni, s annak ele­get tenni, ne engedjék meg, hogy a szóváltások száma a kifogásokat illetőleg háromon, az ügy érdemében pedig legfeljebb (ha a bíró ezt szükségesnek tar­taná) négyen túl terjedjen. (CIH) 29. Mi, Egri Székesegyházi Káptalan, mindazoknak, akikre tartozik, emlékezetül adjuk a jelenlévők által jelentve, hogy: az alulírott helyen személyesen megjelent előttünk, jelenlévők előtt nemes Spolarich Antal, és a testületi esküt, amelyet az összes ügyvédek és prókáto­rok hivatásuk gyakorlásához törvény és szokás szerint letenni tartoznak, az alábbi szavakkal tette le: Éh, Spolarich Antal esküszöm az élő Istenre, szent anyjára Szűz Mániára és az összes szentekre, hogy minden ügyfélnek, aki ügyében tanács és képviselet okából megkeres, minden ügyében, amelyet el­107

Next

/
Oldalképek
Tartalom