Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - II. Forrásszemelvények az ügyvédség történetéhez

9. Hármaskönyv II. rész, 53. cím 2. § A káptalan képviseletében a dékánnak is (bírói) jogköre van. 3. § De hatáskörén kívül eljárva a teljes káptalan ügyvédvalló levele nélkül nem perelhet a káptalan nevében. (CIH) 10. I. Ferdinánd 1563. évi decr. (XXI.) 49. tc. Mindazzal kapcsolatban, ami az ügyvédek időrabló vitatkozására és esküjére; jogtalan kereset és az idézés kifogásolására; a kereset kiterjesztés, módosítás, csökkentés jogainak fenntartására; ezenkívül első fokon a kereset kijavítására és a beadványoknak bíróság határozata alapján való kiigazítására, valamint a peres ügyeknek a per befejezése után, egyik bíróságtól a másikhoz áttételére nézve jelenleg kidolgozás alatt áll (Quadripartitum): 1. § Az ország karai és rendéi úgy látják jónak, hogy mivel mindezek egyrészt újítások, másrészt szokásba és gyakorlatba nehezen vihetők át, halasszák ezt arra az időre, amikor az új törvénykönyv megreformált kiadásáról tárgyalnak. 2. § És addig az előbb mondott összes pontokra nézve tartsák be a szokást, amelyet régtől fogva mostanig gyakorolnak. 3. § A rendes bírák ennek megfelelően az ügyvédek nyilvánvalóan hiábavaló és üres kifogásait és halasztásait, saját ítéletük szerint akadályozzák meg. (CIH) 11. I. Ferdinánd 1563. decr. (XXI.) 53. tc. Mivel az ország határszélei felé és némely vármegyében, úgynevezett hiteles vagy hitelt érdemlő helyek vagy nincsenek vagy pedig teljesen elpusztultak: 1. § Olyannyira, hogy az urak és nemesek ügyvédet nem vallhatnak alkalmas módon: 2. § Elhatározták, hogy a csupán a vármegye előtt folytatott peres ügyében, a vármegye törvényszékén ügyvédet bárki vallhasson. 3. § A vármegye elé nem tartozó egyéb peres ügyekben pedig az ügyvédvallás, a régtől fogva mindeddig megtartott szokás szerint történjék. 4. § És mivel Gyula és Sziget várából a nemesek közül igen sokan a töröktől félve, vagy pedig özvegy és erőtlen állapot miatt a tőlük távol eső káptalanoknál és conventeknél személyesen általában nem tudnak megjelenni: elhatározták, hogy az egri püspök úr káptalanjából két-két kanonokot állandóan Gyulán tartson, akiknek egyike a következő országgyűlésig ennek a helynek a plébánosa legyen: a zalavári apát pedig a maga conventjéből az év bizonyos részében egyet vagy kettőt Szigetre küldjön ki, és az ügyvédvallások ezek előtt történhessenek. (CIH) 12. Miksa 1567. évi decr. (U.) 27. tc. Minthogy az ügyvédek a peres feleket különböző fogásokkal szokták így-úgy összeveszíteni és néha az ellenféllel is titkon összejátszanak: 1. § Mindenféle csalások megelőzése céljából, az ország lakói jónak látták, hogy az ügyvédek mind a vármegyei törvényszéken, mind a rendes bírák előtt a hiábavaló és üres kifogásokat (amelyek a tárgyhoz semmiképpen sem tartoznak: hanem csupán az időhúzás kedvéért helytelen gyakorlatként vezették azokat be) mellőzzék, és tegyenek esküt, amelyet patvarkodási eskünek neveznek. 2. § Ez ugyanis arra szól, hogy: tudva és rosszhiszeműen semmiféle igazságtalan peres ügyet el nem vállalnak, azokat Magyarország országos joga ellenére nem védelmezik, és az ellenféllel semmi módon össze nem játszanak: amint ez az egyházi bíróságok előtt is, más tartományokban is, szokás. 3. § A patvarkodási esküt tegye le őfelsége ügyésze vagy királyi ügyeinek igazgatója is: azzal, hogy az ne legyen kettős és azzal ellenkező, amelyet már Őfelségének tett: esküdjék arra, hogy tudva semmiféle igazságtalan peres 100