Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye politikai viszonyainak vázlata a dualizmus korában

Farkas Gábor: FEJÉR MEGYE POLITIKAI VISZONYAINAK VÁZLATA A DUALIZMUS KORÁBAN Az 1867. évi kiegyezés merőben új politikai helyzetet hozott létre Fejér megyében. Az uralkodó körök egészét érintő hatását abban mérhetjük le, hogy az — addig magát a politikai élettől távoltartó — birtokos elemet a megyei közélet színterére dobta, és annak állást kellett foglalnia ellene vagy mellette. A politika több mint másfél évtized után újra a vármegyei élet meghatározója lett. Az erjedés, a kiegyezésre kacsintgatás a hatvanas évek elején megkezdődött a birtokos osztály körében, de korántsem volt egyértelmű, és a passzív ellenállás érzelmileg is nehezen oldódott. A dinasztia bizalmatlanságát az aulikus érzelmű nagybirtokosok próbálták oszlatni. Cziráky János, Szőgyén Marich László, de még a neoabszolutista renddel szembenálló Zichy Nándor is csatasorba álltak, hogy a megyét a kiegyezési politika befogadására előkészítsék. A hatalom gyakorlásába — a megyei vezetés legfelső szintjén — jó részt olyan konzervatív politikai szemléletű, dinasztiahű nagybirtokosok kerültek, akik szemben állottak 1848-cal, és a forradalom leverése után aulikus magatartásról tettek tanúbizonyságot. Az egykori ókonzervatív Cziráky Jánosnak, mint főispánnak adta az udvar feladatul, hogy Fejér megye és Székesfehérvár ellenzéki mentalitású lakosságát 1860—1861-ben a dinasztiához visszavezesse.

1 Ez azonban ekkor nem sikerült. A közbirtokosokban még elevenen élt az elveszett nemzeti Ügy emléke, ők a közeledést a királyi házhoz csakis 48-as alapon tudták elképzelni. Éppen ezért az egybehívott megyei bizottmány rendkívül bizalmatlanul fogadta Cziráky János 47-es időket idéző konzervatív nézeteit, amelyékkel elhatárolta magát a polgári átalakulás forradalmi útjától.

2 Lényegében ezt az álláspontot képviselte Zichy Nándor is, aki ugyan a Bach-korban börtönt szenvedett, de nem súlyosat, és csak rövid ideig tartották fogva. (Ekkor 30 esztendős és a megye első alispánja lett.)

3 A megyei bizottmány az udvart támogató politika elfogadását bizonyos 49-es feltételek teljesítéséhez kötötte. Többek között a száműzött nagybirtokos hazafiak visszatérését, javaik megtérítését követ élték.

4 A birtokosok komolyan hitték, hogy a pillanatnyilag meggyengült Habsburg-birodalom az elbukott magyar nemzeti ügy felkarolásába kezd. Az országgyűlési választások a konzervatívok agitációinak ellenére fölényes ellenzéki (határozati-párti) győzelmet eredményeztek. Negyvennyolc emléke túl közeli volt még ahhoz, hogy a kamarillának a birtokos osztály megbocsájthatta volna katonáinak a székesfehér-