Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében

aknák 15 forintot, mert neki is engedélyezett egy alando boltot, és szalagokkal, vászonnal és dohánnyal is kereskedhet. A lovasberényi 19 családból 14 szintén Morvaországból jött. A település nem egységes, 1736-ban rabbijuk sem volt. e) Még másik két faluban van zsidó telepes: Száron Eszterházy József gr. birtokán és Velencén Meszlényi Jánosnál. Mind a ketten hazai birtokostól jöttek. Az előző Czobor gróftól, az utóbi a Pálffyháztól, akiknek fizetnek 6, ill. 2 forintot. Itt a szári Izsák Jakab 15 forintot fizet a mészárszék bérletért, a pálinkafőzésért s a kiskereskedési engedélyért. A velencei Dávid Áron pedig 6 forintot fizet a kocsmáitatásért és a kiskereskedési jogért. Összegezve tehát: Fejér megyében 1736-ban 33 zsidó család van (170 fő, közte 23 morvaországi család, 118 lélekkel. — Kérdés, hogy akik örökös földesurat nem vallottak, vagy akik a Czobor vagy Pálffy grófoktól jöttek, azok is nem voltak-e morvaországiak, hiszen ez utóbbiaknak a birtoka is ott van Pozsony környékén és a mellette levő megyékben. — A lovasberényi ek jó része, — földesuraikat ismerve, — Lundenburgból jöhetett. Az 1746. évi összeírásnál a zsidó lakosok földesuraikat nem mondják már meg, de megadjak, hogy honnan jöttek, mely helységekből: a morvaországi Sachiniból, Szeniczből, Dubicsánból, Mechlispurgból, a csehországi Aichiszból, s magukat ekkor vendégnek (hospes) vagy jövevénynek (advena) vallják. De már nem ugyanazok a családok, mint akik voltak 1736-ban.

35 A Fejéi- megyei összeírást kiegészítjük még a Veszprém megyei 1736-os össze írással,

36 mivel az itt élő zsidóság ügyei összefonódnak a Fejér megyei zsidóság ügyeivel. Az itt összeírt — veszprémi, tótvázsonyi, nagyvázsonyi, pápai, rédei, banki, suri — zsidók részint Dietriohstein hg., Kaunitz gr., Althan gr. birtokáról, Morvaországból jönnek, a többiek pedig Eszterházy hg. vagy valamelyik fia birtokáról, és nekik is fizetnek türelmi adót, nemcsak itteni tényleges földesuraiknak. Legtöbben Pápán vannak, az Eszterházy birtokon, s a Zichy birtokon Nagyvázsony ban, de van egy pár család gr. Eszterházy Imre püspöknél is Veszprémben. — Itt érdekes számunkra a Súron összeírt Hirschl Kaufmann személye. Róla tudjuk, hogy valójában Móron lakik, de itt Csatkán, Csemyén, Súron hamuzsírt főzet, és itt is fizet ezért az engedélyért 183 forintot. Mellette még többről is fel van tüntetve, hogy hamuzsírfőző. A nagyvázsonyi Leebl Máté, Zichy Ferenc grófnak az „udvari zsidója" (judaeus aulicus), de mint udvari ember nem fizet semmit földesurának. Egy másikról pedig az van feljegyezve, hogy Bécsben van gr. Zichy Kázmér szolgálatában. Az ösküi hamuzsírfőző házban lakó Leebl Jakab nem fizet semmit a Zichy-földesuraságnak, mert ők valójában Morvaországban laknak, s itt csak a móri Izrael szolgái. 1736-foan a palotai Zichy-birtokon nem találunk zsidó lakost. A zsidóságot 1736-tól kezdve minden 10 évben összeírták. Mária Terézia látva a földesurak hasznát a zsidóság letelepedéséből, elrendelte, hogy az államnsk is fizessenek türelmi adót. Ezt egy öszegben vetették ki és megyénként hajtották be a zsidó községek