Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

„Allgemeine-Ober-Hofbau-Direction''-t. Èz azonban nem tudott megbirkózni a hatalmas birodalom építési ügyeivel, az országonként eltérő feladatokkal. Ezért határozta el az uralkodó az építésügy decentralizálását. Ennek során 1788-ban felállították Budán az Országos Építészeti Igazgatóságot (Oberlandes Bau-Direction im Königreich Hungarn, und dazu gehörigen Provinzen").

25 Az új igazgatóság irányítása alatt 19 központi és 22 vidéki alkalmazott, 45 megyei és 6 városi mérnök dolgozott. Feladata volt az udvari, kamarai, állami kezelésben levő alapítványi, megyei és városi építkezések vezetése, beleértve az út- és hídépítéseket, folyószabályozásokat, gátépítéseket, és csatornázásokat. A megyei mérnöknek egyetemi végzettséggel kellett rendelkeznie, járatosnak kellett lennie a „hidraulikai, hidrotechnikai és polgári építészeti műveletekben".

26 A megyei mérnököt közvetlenül a megyei hivatal (az alispán) alá rendelték, a megye továbbította a mérnök jelentését, terveit az építészeti igazgatóságnak, de csak azután, hogy azt az alispán kézjegyével ellátta, illetve véleményezte. A nagyobb folyószabályozási és útépítési munkálatokra vagy a tervek elkészítésére több megye mérnökeiből bizottság alakult, s a bizottság elvi irányítását a királyi biztos látta el. A megyei mérnök a különböző munkálatokhoz (mérések, tervek elkészítése stb.) a megyei hivatalból kapott segéderőket. Itt kell megjegyezni, hogy az utak és hidak építésének, javításának, a folyók tisztításának, szabályozásának és a mocsarak lecsapolásának költségeit részben a megyék és városok viselték, részben állami támogatásból fedezték. A szükséges költségek engedélyezését a királyi biztostól kellett kérni, a nagyobb szabású építkezések költségvetését a helytartótanács hagyta jóvá.

27 Az építési munkálatokról a mérnökök naplót és számadáskönyvet vezettek, amelyeket a helytartótanács rendszeresen ellenőrzött. Fejér megye 1788-ban út- és. hídépítésre, épületfelújításra 1400 forintot költött.

28 Andrássy Antal megyei mérnök sokat foglalkozott a Sárrét lecsapolásával kapcsolatos elképzelésekkel és tervekkel.

2,9 Almássy Pál királyi biztos is rendszeresen ellenőrizte az utak és hidak állapotát, intézkedett a kijavításukról, sajnálattal állapította meg azonban, hogy az új utak építésére pénz hiányában nincs lehetőség. Ugyanakkor utasította Fejér megyét, hogy az összes patakokat és nagyobb árkokat lássák el szilárd hidakkal, az utak mellett ássanak árkokat, az árvíz fenyegette helységek védelmére építsenek közmunkával gátakat.

30 A megyei mérnökök nemcsak az építészeti igazgatóságot tájékoztatták a megyében folyó munkálatokról, hanem rendszeresen küldtek jelentést a királyi biztosnak is. Költségvetéseket készítettek és adatokat szolgáltatták a királyi biztos építésügyi jelentéseihez. A vármegyei huszárok, hajdúk szerepe és feladata is megnőtt. Állandó feladatuk lett a közbiztonság és közrend rendszeres felügyelete. Jelentést kellett tenniük az esetleges törvénysértésekről, bűnesetekről, a hidak, utak állapotáról, gondoskodniuk kellett a tüzek megelőzéséről, intézték a hivatali postát, különböző feladatokat láttak el a vármegyeházán. (Megyei huszárok kísérték a szolgabírót körútján.) Ha figyelembe vesszük, hogy számuk 20—40 körül mozgott, ez a