Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688 – 1740.

TANULMÁNYOK Czakó Sarolta: SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROS IGAZGATÁSA 1688—1740 Székesfehérvár város helyzete a török uralom megszűnése után (1688—1703) Székesfehérvár 1688. május 19-én szabadult fel a török megszállás alól. A birodalmi haderők által felszabadított várost a Habsburg kormányzat új szerzeménynek tekintette, amellyel szabadon rendelkezhet. — Magyarországon a török ellen folytatott háborúk során nagy területek szabadultak fel, amelyeken az élet megindítása súlyos feladatot jelentett a kormányzat számára. A másfélszáz éves török uralom ugyanis nagy pusztítást hagyott maga után. Virágzó falvak, mezővárosi fejlődésnek induló helységek elnéptelenedtek, dúsan termő mezőgazdasági területek váltak pusztasággá, mert lakosságuk elmenekült, elvándorolt. Az ipar és kereskedelem terén még nagyobb visszaesés következett be, hiszen e tevékenységek kibontakozásának és művelésének alapvető feltételei a békés termelési és a biztonságos közlekedési viszonyok. A felszabaduló területeket a kormányzat először katonai igazgatás alá rendelte. A fosztogató török közigazgatás után azonban a császári zsoldos hadsereg fennhatósága nem könnyebbséget jelentett a lakosság számára, hanem általában még súlyosabb elnyomást. Az ország hadszíntér volt, s a lakosság sokat szenvedett a katonai beszállásolásoktól, a rabló, fosztogató katonáktól, akik elvették élelmüket, elhajtották állataikat. A katonai parancsnokok felsőbbségtől elrendelt igzgaiási fennhatósága, iurisdictiója pedig törvényesítette ezeket az állapotokat. Az ideiglenesnek tekintendő katonai kormányzás után az újszerzeményi területeken kamarai kormányzást rendeltek el, vagyis az udvari kamarától függő, kamarai adminisztrációk útján igazgatták a visszahódított magyar területeket. Az igazgatási tevékenységen túl a kamarai adminisztrációk feladata volt az is, hogy a visszafoglalt területek gazdasági helyzetét felmérjék, összeírják a lakosság számát, a területen található birtokokat, felkutassák az állami jövedelemforrásokat, s ezekről pontosan tájékoztassák az udvari kamarát. A török uralom előtti állapotok bevezetésére sehol nem került sor, mert a visszaszerzett területek kormányzására és főképpen jövedelmeire az uralkodó tartott igényt. Szüksége volt e területek hasznosításából szár-