Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

nak, amelynek ügyintézését II. József lassúnak és körülményesnek találta. A helytartótanács szervezete valóban nem felelt már meg a kor megnőtt követelményeinek. Ezért az uralkodó új ügyintézési rendszert vezetett be a helytartótanács munkájának javítása és gyorsítása érdekében; az ügyosztály-rendszert. Egy-egy ügyosztályra (departamentum) a feladatkör egy-egy meghatározott ágát bízta. A hivatalszervezet reformja egyrészt a központosítást, másrészt az ügyintézés szakszerűbbé tételét szolgálta. II. József a közigazgatás „(tökéletes" megszervezésével kívánta elérni távolabbi célját, az „egységes monarchia" létrejöttét. A központosítás munkáját ezzel tehát még nem fejezte be, illetve nem érezte befejezettnek. A központi hivatalok belső ügyintézését sikerült 1785-re olyan mértékben átalakítania, hogy az alkalmassá vált az újabb reformok és intézkedések végrehajtására. De tudta, hogy a „legfelső" elképzelések sorsa nemcsak a központi kormányszervek munkáján és hozzáértésén — tegyük hozzá, lojalitásán — múlik, hanem az alsó fokú igazgatási apparátus szervezetén is. Ez a felismerés késztette arra, hogy ne álljon meg a közigazgatás átszervezésekor a központi kormányszerveknél. A viszonylag önálló megyei köziigazgatás nem felelt meg az uralkodó abszolutisztikus, a birodalmi egység megvalósítását célzó törekvéseinek. 1784 végén kezdett foglalkozni egy új területi közigazgatási szervezet megvalósításával. Egy olyan nagyobb közigazgatási egység létrehozását tervezte, amely az ország több megyére terjedő területét fogná össze, a kormányzóságokhoz hasonlóan. Egy-egy ilyen nagyobb terület élén nem állhatna más, csak az uralkodó által kinevezett, erre a feladatra alkalmas személy. II. József elképzelése a következő volt: a megyei főispáni rendszert megszünteti, az országot több kerületre osztja, a kerületek élére királyi biztosokat állít. A terv részletes kidolgozásához 1785 január végén fogott hozzá. Érdemes ezt a tervezetet közelebbről megvizsgálni, mivel ez szolgált a későbbi részletesebb rendelkezések alapjául.

3 Számos, a tervezetben szereplő elgondolás később más formát öltött, vagy más tartalmat kapott, alapelveiben azonban nem változott meg, s különböző pontjai a későbbi utasításokban felismerhetők. A tervezet első, egyik legfontosabb pontja kimondja, hogy a királyi biztosok fő feladata a hivatal irányítása és, a királyi parancsok legpontosabb végrehajtása. A leendő királyi biztosok hatalmi súlyának biztosítását célozza a tervezetnek az a része, amely kategorikusan utasítja a megyéket arra, hogy megyei közgyűlést ezentúl csak akkor tartsanak, ha erre a királyi biztos utasítást ad, és azon csak az általa megszabott témáról tárgyaljanak. Az uralkodó tehát számított a megyei nemesség ellenállására, és nem akarta, hogy ez az ellenállás egy-egy gyűlésen nyílt és összehangolt formában jelentkezzen. A biztos minden esetben, amikor szükségesnek látja, katonai segítséget vehet igénybe. A biztos köteles kerületének központjában tartózkodni, és onnan irányítani a megyei hivatalokat. (Ez utalás arra, hogy az előző főispánok általában ritkán tartózkodtak 'megyéjükben.) Tavasszal és nyáron a biztosok tegyenek utazásokat kerületükben, ellenőrizzék az alispánok, szolgaíbírák, megyei és városi tisztviselők munkáját. Űtjukról küldjenek