Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.

birtokosok, uradalmi számadók, egyházi birtokosok és Székesfehérvár város küldöttei. Ebben az évben a nádori kivetés az egész megyére vonatkozott, a megyei congressus osztotta szét az adó összegét. 89 A városra kivetett hadiadó összegét és a kivetés alapjául szolgáló nádori porták számát az alábbi táblázat mutatja. 40 Év ft d nádori porta 1696 1500 1697 3418 1723—4 3568 1729 6650 77 1732 5846 76 1733 7192 1734 7630 1737 5730 1739 6216 1740 5301 58 1741 5727 1742 7302 1745 6360 1747 6109 1750 5739 1751 6176 1752 7559 14 1757 7850 1763 8326 1764 4200 1765 10332 1769 8690 42 1773 7749 22 1777 12375 1780 7749 1783 10762 86 1784 10962 86 1780: hátralék 1653 A városra kivetett adóösszeget a tanács tovább, azaz az adózókra bontotta le. Ezt hívták repartitionak. A repartitio legöbbször a belső és külső tanács, 1729-től a választott község jelenlétében történt. Az 1778. évi repartitiora a tanács külön meghívta a városban házzal rendelkező nemeseket is. Az 1781. évi utasítás a szószóló (tribunus plebis) feladatává tette a városi adókivetés felügyeletét. 41 A tanács néhány évben bizottságot küldött ki a repartitio végre­hajtására. Az 1728. évi bizottságnak Ányos György főszolgabíró is tagja volt. 1745-ben három belső tanácsos, két jegyző és egy írnok, 1750-ben két jegyző, egy írnok és két belső tanácsos végezte a ki­vetést. 1765—66-ban, mikor az adó összege jelentősen emelkedett, hasonló összetételű bizottság működött. 1772nben két belső tanácsos­ból álló bizottság vetette ki az adót. 42 Az adókivetés meggyorsítására 1777-től kezdve az addig kézzel írott ív helyett nyomtatott adóívet vezetett be a tanács. 43 A tanács 1772-ben úgy határozott, hogy a Sárrét szabályozásával kapcsolatos költségeket adó formájában az ott fekvő rétekre veti ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom