Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.

gäLta felül. 1725-ben a (belső és külső tanács az 1717—1722. évi számadásokkal kapcsolatban elrendelte adónyilvántartás készítését.

6 1732-ben a jegyzőből, egy belső tanácsosból, szószólóból álló bizottság vizsgálta felül az adószámadást. 1736-ban szintén külön tanácsi bizottság foglalkozott vele. 1737-ben a belső, külső tanács, a fertálymesterek, néhány választott községi tag vette „super-revisio" alá Parraghy János 1730—1734. évi adószámadását. 1764-tben Fakanovics adószámadó a tanácshoz terjesztette be számadását. 1785-foen a budai kerületi biztos utasítására a bíró vizsgálta felül a számadásokat.

7 Az adószedői számadásokat második fokon a helytartótanács ellenőrizte. Az 1725. december 1-i tanácsülésen hirdette ki a bíró, hogy az adó- és kaimarási számadást év végéig kell beküldeni. 1725-ben a város már rendben felterjesztette a számadást a helytartótanácshoz. 1766-ban a hadiadó táblázatokat már havonta követelték a várostól, 1771-től kezdve pedig a számadást az év vége után két hónapon belül kellett felterjeszteni. 1777-től a számadásokat a katonai év szerint vezették. 1780-tól a számadások kivonatát kéthavonta, 1785-ben a budai kerületi biztos utasítására a helytartótanácshoz terjesztette fel a város.

8 1785-ig tilos volt a házi- és hadipénztár közös kezelése. Az állami adók céljára beszedett pénzeket — hadiadó, országgyűlési taxa, census regius — külön pénztárban, az adópénztárban kellett kezelni. így intézkedett az 1763. és 1776. évi kamarai leirat. 1785-ben a helytartótanács a házi- és adópénztár közös kezelését rendelte el.

9 A hadiadó összegének befizetése igen változó volt. 1693-ban a városiban állomásozó Thenissen ezred kapitánya vett át a várostól 828 ft porciót. 1697-ben 1400 ft-ot a megyei perceptornak, 609 ft-ot a budai hadipénztárnak fizetett a város. 1713-ban Forster főhadbiztos úgy intézkedett, hogy a tanács a hat téli hónapra kivetett összegből 240 ft-ot a helybeli ezredesnek, 1257 ft-ot a budai tábori hadipénZtárnak fizessen ki. 1730-foan a Martenberg-ezred közvetlenül vette át az adót a várostól. A következő évben a bíró vitte fel Budára, a hadipénztárba.

10 17324>e.n a budai kerületi számvevőnek fizetett ki a város 6016 ft adót. 1740-ben Vicenti Ferenc kamarás ment Budára, 1000 ft adó befizetése céljából. 1741-ben a hadiadóhoz 5 ft 15 kr postaköltséget számolt el a város, ami azt mutatja, hogy ebben az évben postán küldték el a pénzt. 1742-ben 1000 ft-ot fizetett be a kamarás tíz lovas kiállítására a budai hadipénztárnál. Ugyanő számolt el a hadiadó hathavi összegével is. 1745-ben szintén a kamarás vitte az adót Budára.

11 1752-től havonta kellett a hadiadót felküldeni a tartományi biztosnak. 1764^ben a helytartótanács megtiltotta, hogy a város a hadiadó kifizetésére hatszázalékos kölcsönt vegyen fel. 1770-ben Igaly Ferenc adószedő a budai Bancal-Cassánál fizette be a hadiadót. 1781ben 2680 ft adót a városi házipénztáriból fizetett ki a város.

12 Az adóhátralékok beszedése nagy gondot okozott a tanácsnak. 1727

J

ben a fertálymesterek hirdették ki, hogy az adók be nem fizetése végrehajtást fog maga után vonni. 1728-ban Hammer Menyhért és Klö-ssl Pál külső-tanácsosókat a tanács biztosként jelölte ki a hátra-