Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Pera Ferenc: A Kisgyón-Balinkai Bányaüzem hatása környezetére

ságot, ezzel ezek szervezkedését, a munkásmozgalmat is. A politikai érdeklődés növekedett. A munkaerőfelesleg mellett a kizsákmányolás maximálisan nőtt. Kommunális és szociális téren egyáltalán nem történtek változások. Az egy kereső alkalmazásával létrejött a családon belüli függőség. Az élő munka olcsósága miatt nem törekedett a bánya a technikai fejlesztésre — a szakképesítés növelésére. A szocialista ipar megteremtése, hatásai A kisgyóni bányaüzem különösebb károk nélkül vészelte át a háborút. Ennek az volt az oka, hogy Kisgyónt Bodajk felől, és csak keskeny nyomtávú iparvasúton lehetett megközelíteni, másfelől és másfelé út nem vezetett, így a csapatok mozgása e területen erősen korlátozott volt. A felszabadulás után pedig azonnal megindulhatott a szén termelése. 1946. január 1-én a bányaüzemet államosították. A .szénigények kielégítése, a meginduló 3 éves terv egyaránt megkövetelték a széntermelés fokozását. Megkezdődött a kisgyóni mélyebben fekvő III. telep feltárása, és viszonylag gyorsan, de hézagosan fúrásokkal megkutatott Balinka akna mélyítése. A termelés ennél az aknánál 1951 végén indult meg. Mindez nagyarányú beruházásokat igényelt. A beruházások miértekével együtt növekedett a széntermelés. A 300—600 főt foglalkoztató bányaüzemből 2500—2800 főt foglalkoztató üzem alakult ki. A környező községek már nem tudták a férfi munkaerő-igényeket kielégíteni, ezért lakásépítésekkel kellett biztosítani más területékről a családok áttelepítését. A bányaüzem fejlődését termelésének és állóeszköz-állományának alakulása bizonyítja legjobban: 1922 1930 1940 1950 1960 1970 Bruttó ért. 1O00 Ft — 9044,4 15711,6 21187,1 342053,8 468390 Ért. csökk. 1000 Ft — 574,4 994,4 1340,9 23637,3 20826 Termelés tonnában 568 88,800 203,588 246,100 769,903 619,933 A balinkai bányászat vízveszélyes területen folyik. Jelentős vízbetörés történt 1952-ben, amikor az akna elúszott, és 1964-ben, amikor az akna egy termelő mezeje került víz alá. A nagyobb mélységben történő bányászat, a bánya vízbiztonságának megteremtése végett az üzem igen sok villamos energiát használ fel. A biztonság négy oldalú betáplálást igényelt. A kiépített hálózati kapacitások viszont lehetővé tették a községek teljes villamosítását. A Bodajkot Zirccel összekötő (kaviccsal felszórt) út kivételével a környék valamennyi útja földút volt. A beruházásokkal kapcsolatos nagy anyagszállítások, a munkások autóbusszal történő üzembe szállítása mind szükségessé tette az utak korszerűsítését, új utak építését. Ma a fő úthálózat teljesen kiépített és pormentesített makadám út A községek mellékútvonalainak 80 %-a portalanított makadám, 20 %-a