Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Lukács László: A velencei szőlőhegy népi hajlékai

a kis ablak legtöbb présházban, átvette a vakablakok funkcióját : metszőoÜJlót, hordióosiapot, hordó dugókat, ként, gyertyát tartanak bennük. A padlózat mindig egyszerű, döngölt föld. Az építkezés után elegyengették, meglocsolták és ledöngölték a présházak padlózatát. A falakat viszont kívül-belül betapasztatták és Ismeszelték. Ezzel el is készült a présház, már csak a berendezése volt hátra. A szolobeli hajlékok belső térbeosztása a legnagyobb változatosságot mutatja. (4. kép.) Áltailánosan csak az jellemző, hogy a présház középső részién a pincelej árathoz utat hagynak, így csak a sarkokba és az oldalfalak mellé rakodnak. Itt kapnak helyet a szőlőfeldolgozó eszközök (prés, daráló) és edények (kádak, töirkölyös hordó), a szőlőművelő szerszámok (kapák, gereblye, ásó, szőlőültető cuca) és az egyszerű présház-bútorok. Asztal, pad, háromlábú székek, régen a fekvőhelykánt szolgáló, zsúpból font lésza — mind a falusi lakószobából a présházba kiszorult bútordarabok. A velencei présházak nem szolgáltak állandó lakóhelyül. Legfeljebb ideiglenesen, szüret előtt laktak itt a szőlőre vigyázó, a kártevő madarakat ijesztgető öregemberek. Innen indultak el éjszakai vadászatukra a rapsicok (orvvadászok), ide költöztek ki pár napra az olyan emberek, akik összeveszitek a feleségükkel. Az is megesett, hogy a katonaság vagy az igazságszolgáltatás elől menekülő vidéki rokongyereket a présházban bújtatták el a szőlősgazdák. Mivel a szőlőhegy a faluhoz közöl fekszik, a gazdák szinte mindennap kimentek oda: nyáron megnézni a szőlőt, télen a pincében a hordókat, a bort. A szőlőműveléssel, boirkezeléssel párhuzamosan folyt a sajátos présházbeli élet. Nyáron déli pihenőhely volt a présház, és eső elleni menedék. Ősztől tavaszig megélénkült a présházban, pincében folyó élet. A szüret -— azonkívül, hogy a parasztcsalád gazdálkodásának fontos eseménye — jelentős társadalmi funkciókat is hordoz. Társasmunka, ahova a rokonokon, barátokon kívül az udvariákat, menyasszony jelöl telket is meghívják. A szüret utáni mulatság egyben táncalkalom is.

31 A pinceszerek az új bor kiforrása után, ősszel és télen szombatvasárnap délutánonként jelentős eseményei a présházbeli életnek. A borfejtés — a szürethez hasonlóan — a társasmunkák azon csoportjába tartozik, mely egyben szórakozás is. A gazdának a hordók emeUgetésiében, a söprő kiöntésében rokonai, barátai segítenek. A segítők egyben tanácsokat is adnak, hogyan keverjék, hogyan házasítsák a különböző borokat lefejtés után. Munka közben kénytelenek gyakran kóstolgatni az italt, így hamarosan pinceszerhez hasonló hangulat alakul ki. A munkát ilyenkor abba is hagyják, és teljesen átadják magukat a szórakozásnak, mulatásnak. A következő nap aztán elölről kezdik az egészet. Gyakran tartották a pincében a névnapokat, farsangi mulatságokat, itt búcsúzott el barátaitói a katonának bevonuló fiú is. Dolgozatoimban csak röviden érintettem a szőlőbeli hajlékban folyó élet egyes eseményeinek társadalmi vonatkozásait, amely gazdag anyaga miatt külön tanulmányt érdemel.