Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Vass Előd: Székesfehérvár (Istulni Belgrád) XVI. századi török forrásai

oszlott meg: 2 a várkapitányé (dizdar), 1 a várkapitány helyetteséé (Mája), 1 az imárahívcé ('muezzin), 37 a janicsároké, 33 mohamedánoké, 17 a magyaroké, 6 a tüzéreké (topesd), 2 a zsidóké, és 1—1 bolt az egyházi alapítványé (vakuf), illetve a szerbeké volt. A janicsárok külön sörivóval és külön borbéllyal bírtak.

8 Az ugyanazon a napon kelt, a kincstár részére le nem foglalt fehérvári házak jegyzéke szerint a magyarok kezén 122 ház maradt. Ezek közül kiemelkednek: Dózsa Imre „Három Király''-féle háza. valószínűleg vendégszálló, s ezenkívül a „piac felé a térre néző nagy épüllet 13 háza" s még ugyanott ismét 13 ház. Palkó Péter 5 rlégi használhatatlan háza, a kis prépost háza, a papiház, 8 templomépület, 12 iskolaház, s másik iskola 6 háza, valamint külön felsorolva a Basii negyedben 49 ház. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a sörivó (bozahane)-t két házként sorolják fel, vagy a vendégszálló 13 ház említésiét, akkor megállapíthatjuk, hogy csupán valamilyen méretű — lakóhelyiséget — jelentett az összeírok fogalmában a „haine", ház kifejezés. Ennek igazolását látjuk, a felsorolás más feljegyzéseinél is, mint pl.: „Kalmár István háza 1, boltja is egy" vagy „Ferko László háza 2, ugyanennek boltja kettő'', stb. 1546. március 3-án, a híres Halil bég, vilayet amin, aki a fehérvári királysírokat is feldúlatta, és Teszvidzs Kaszab budai lovastiszt az elárverezett kincstári ingatlanok jegyzékét készítették el. A fehérvári eladott kincstári házak jegyzéke még a korábban használatos magyar utcanevek szerint haladva sorolja fel az eladott házak új birtokosait és vételárukat : Szigetkapu negyedben 2 ház, Disznó utca negyedben 1 ház, Nagy Templom negyedben 8 ház, Káptalan utca negyedben 5 ház és közte a régi Szent Bertalan templom, Zsidó utca negyedben 1 ház, Csiszár utca negyedben 6 ház, Szent Pétör utca negyedben 17 ház, Sziget negyedben 2 ház, Szent Király utca negyedben kiét ház és köztük a régi Szent Király templom, melyet egy török fürdős (hammamdzsii) vett meg, Kis utca negyedben 2 ház, Ingovány negyedbein 2 ház és végül a Besli vagy Búza piac negyedben 15 ház. A külvárosa hazarak 2—500 akcse, vagyis 400—4000 dénár, de a belvárosban 1—4000 akcse, vagyis 2—8000 dénár voltak. A felsorolt 78 házvételnél a régi és új tulajdonosok említésénél kitűnik, hogy többségiben janicsárok vagy más csapattestek tisztjei, valamint mohammedán papok vásárolták, magyarok nem szerepelnek. A fenti házak az elszököttek, meghaltak hagyatékaként kerültek a kincstár tulajdonába, mert tulajdona csak a kincstárnak lehetett, magánszemélyeknek csak biirtokjoguk volt. Minden elhalt vagyonát hagyatéki leltárba vették s. ha nem volt örökös vagy távol volt, elárverezték és a kincstár nevében a kádi őrizte meg. Az 1559. július 24. után készült fehérvári hagyatéki elszámolás szerint egy, a helyi vezető társadalmi réteghez tartozó, janicsár hagyatéka a következő volt: Kaszab Mumi janicsár egész vagyona 2633 és fél akcse, vagyis 5267 magyar dénár. Egy szegény sorú szerb katona török zsoldban 1559 októberében mindössze 38 akcse, vagyis 76 dénár értékű hagyatékot jelentett. Ez a két véglet adata is érzékelteti az újonnan megtelepedett mohammedán „társadalom" rétegződésének kérdését. Ezenkívül általában felveti azt a kérdést, hogy a magyarországi tartóz-