Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Vass Előd: Székesfehérvár (Istulni Belgrád) XVI. századi török forrásai

szorít már 25 nahie létezéséről tudósít. A III. Murád szultán korából (1574—1595) származó részletes adóösszeírás a következő nahiékat sorolja fel: a fehérvári, a palotai, a veszprémi, a pápai, a devecseri, győri (Janiik), sümegi, sárvári, vázsonyi, somlyói, tihanyi, jánosházai, csobánci, vasvári, szentgáli, szentmártoni, egervári, győrszentdemeteri, rezii, szemtgródi, novai, óvári, (Jadika), szentgyörgyi, kapuvári és szerdahelyi, mindegyikhez 10—30 falu tartozott. A szandzsák öszszeírt területének jelentős részét a török katonailag nem ellenőrizte, mégis ahogyan látjuk jelentős területeket írt össze, kijelölt központokat, ahol nem volt török helyőrség. Ez az adózási övezet állandó kijebb tolása a törökök szűnni nem akaró hódítási törekvéseit tükrözi. Az ilyen nem ellenőrzött falvakat csak évi átalány összegben adóztatták s nem készítettek részletes adóösszeírásokat róluk.

3 A fehérvári szandzsák Fejér megyében a Csákvár—Seregélyes— Kálóz helységek összekötő vonaláig terjedt ki. Ettől keletre Fejér megye nagyobbik része, mintegy 53 helységgel a budai szandzsák, budai nahiejébe tartozott.

4 A Kálóz—Seregélyes—Nagylók—Alsószentiván helységek vonalától délre, pedig a simontornyai szandzsák, simontornyai nahiéjába, mintegy 20 falu tartozott. A mai Fejér megye területén összesen: 91 falu volt.

5 Ahogy Fehérvár feladásakor a közvetlenül megindult török berendezkedést láthattuk a történetírók leírásából, úgy válik ez még hitelesebbé a többi forrás egybevetésével. Ahmed bég, az első fehérvári szandzsák bég az új hivatali szervezet megtelepítését, szinte az ostrom nyomainak eltüntetésével egyidőben megkezdte. A szandzsák béig, helyettese (a kethüda vagy kiája), a 'bég és a helyettese saját jövedelem birtokainak (zuama) kezelője a vojvoda, a bég „irodájának" írnokai a kátibok, ezenkívül a fehérvári nahie élén álló alajbég, az ő helyettesével (kethüda), és az alája rendelt szpáhi alakulatok altisztjeivel (eserilbasi) alkották a szandzsák székhely szervezetét. Fehérvár város magját, a belső várost erős kőfal övezte, melyet vizesárok vett körül, ezt a részt gyakran várnak is nevezték. Melléje csatlakozott a külváros, sövénypalánkkal körülvéve s mocsaras vizekkel övezve, úgy mintha egy szigetet képezett volna. Ezért is Szent István szigete, Szent Király szigete, vagy egyszerűen Sziget utca nevet is viselt. Ehhez még feltehetően három kisebb külvárosi részt: Üjfalut, Újvárost és Ingovány falut említenek a XV. század végi említések. Fehérvár alaprajzát Evlia Cselebi török világutazó a XVII. század közepén, torkával Szabadbattyán irányába fordított palackhoz hasonlította, az ő leírását, bár közel 100 évvel később írta, hitelesnek fogadhatjuk el már az 1540-es években is. Egy másik török történetíró Lufti pasa, ,,Az Oszmán-ház története" c. művében így ír Fehérvár alaprajzáról; ,, . . . e helyhez közel volt egy Istulni Belgrád nevű vár. Három oldalról három külvárosa vaia, melyek mint valamely háromfejű sárkány védték a várat. Mindegyik árokkal volt körülvéve, belsejük pedig telis-teli hadi eszközökkel". A legújabb kutatások szerint az 1601. évi hadmérnöki felvétel városalaprajza a XIV. századi falat tartalmazza s ez pedig a legkorábbi városfal nyomvona-