Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Sándor Pál: Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikájához Fejér megyében 1828 – 1864.

3. A zsellérbirtok statisztikai vizsgálatához A zsellér egzisztencia vizsgálatainak sorában kétségtelenül első­rendű a földbirtok, illetve 1848 után a földtulajdon szerepe. Ma már szükségtelen cáfolnunk a zsellér-agrárproletár korábbi szakirodal­munkban használt fogalmi egyenlősítésének téves voltát, 77 mivel újabb irodalmunk sok értékes adalékkal járult hozzá e merev felfogás túl­haladott voltának igazolásához. 78 Ma már a kvantumok nagysága és a mögöttük húzódó, történetileg hiteles minősítés kérdése érdekel ben­nünket. Ám, ha az 1828. évi összeírás rovatrengetegét vizsgáljuk, kérdésünkre — e tekintetben — alig kaphatunk választ; a rovatok rendszerint üresek! Ebből a szempontból —- szinte véletlen kivéte­lektől eltekintve — nem használhatóak. Kérdésünkre feleletet első­sorban a birtokrendezési periratok anyagából nyerhetünk. A perben álló felek vitái, a törvény által előírt mérnöki felmérések eredményei nyomán rajzolódik ki az a kép, amely az 1828-i összeírás anyagában rejtve marad a kutató szeme elől. A zsellérbirtok felmérését — az egykorú gyakorlat ismeretében — forrásunk eredeti funkciójának felhasználása teszi lehetővé. Ezért most félretéve — egy időre — az 1828. évi összeírás adatait, helységeink birtokrendezési periratainak anyagát kísérleljük meg hasznosítani. Nincs terünk arra, hogy a részletekbe mélyedjünk, csupán a legfontosabbnak ítélt tények ismertetésére szorítkozunk. Azzal kell kezdenünk, hogy vizsgálataink eredményei nem lehetnek teljes ér­tékűek, mivel — megintcsak objektív forráshiányok miatt — a 74 helységből, csak 45-ben 79 találtunk a zsellérbirtokra vonatkozó meg­bízható adatokat. Ebben a 45 helységben azonban felmértünk minden olyan földet —, természetesen a még közös legelő-erdőterületen kí­vül —, amely 1848 után állami kárpótlással vagy önmegváltással (a maradványföldek és a legtöbbször hasonló módon tulajdonba vehető, mennyiségre ugyan kicsi, de gazdasági értéküket tekintve nem mellé­kes jelentőségű káposzta-, kender- és krumpliföldek) zsellértulajdon­ként számításba jöhetett. 80 Eredményeink ismeretében azután meg­kíséreltük a hiányzó 29 helység házas zsellércsaládfőinek kezén volt földállomány lehetséges megbecsülését. Az idevágó adatokat — a családfők számának feltüntetésével (mely számok, mint már emlí­tettük, nem egyezhetnek meg az 1828. évi összeírás vonatkozó család­főinek számával), a VIII. táblázat tartalmazza. E táblázat adatai szerint az ismert 45 helységben a 4567 házas zsellércsaládfő tulajdonában 3253 osztályozott hold összföldterület volt. Mennyi lehetett azonban — a hiányzó 29-cel együtt — mind a 74-ben? A keresett mennyiség felbecsülésére az alábbi megoldások kínálkoztak. Először: fel kellett tételeznünk, hogy ha az ismert 45 helység­ben összesen 3253 osztályozott hold volt úrbéres házasaink tulajdoná­ban, akkor az összes helységekben az ismert és ismeretlen helységek számának arányában kell, hogy több föld legyen. Vagyis: 45 : 29 = 1,551. Ha az így kapott hányadossal megszorozzuk az ismert helysé­gek házasainak tulajdonában levő ismert földállomány mennyiségét, 5045,4 osztályozott holdnyi becsült értéket kapunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom