Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Közlemények - Sándor Pál: Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikájához Fejér megyében 1828 – 1864.
Sándor Pál: AZ ÚRBÉRES NÉPESSÉG MEGOSZLÁSÁNAK STATISZTIKÁJÁHOZ FEJÉR MEGYÉBEN 1828—1864. I. Az eddigi vizsgálatok eredményeinek összefoglalása 1. Előzetes módszertani megjegyzések Jelen dolgozat szervesen illeszkedik e tárgykörben végzett azon munkálatainkhoz, amelyeknek Fejér megyei eredményeit két korábbi műhelytanulmányunkban már összefoglaltuk. 1 Megyei szintű vizsgálódásaink egyúttal láncszemei egy tágabb horizontú, országos keretekig tágítandó kutató munkálatnak, amelynek célja arra a — történetkutatásunk által eddig megoldatlan — kérdésre válaszolni, miként rétegződött parasztságunk a földállomány megoszlása alapján a kapitalista kor kezdetén, és, hogy rétegződése az abszolutizmus korában elszaporodó birtokrendezések menetében hogyan és milyen okok következtében módosult. E kérdés tisztázása általános jelentőségű, mert nemcsak agrártörténeti irodalmunk számára hozhat új eredményeket, de a korszak gazdasági-társadami rajzának teljesebbé-hitelesebbé tételéhez is hozzájárulhat. A cél megközelítése mindenek előtt bonyolult forráskutatási és módszertani kérdések előzetes tisztázását követeli meg:. Megmaradt forrásainkat számba véve ugyanis, ezt a feladatot — és ezt nemcsak eddigi tapasztalataink alapján, de szakirodalmunk megállapításával egybehangzóan, is mondjuk — ma már csak a részletvizsgálatok módszerével tudjuk a megoldás célpontja felé terelni. Ha a Legfőbb Űrbéli Törvényszék, az Úrbéri Főtörvényszékek és a Pesti Királyi ítélőtábla Úrbéri Osztályának a Magyar Országos Levéltárban őrzött, rendkívüli forrásértéket képviselő iratanyagai nem estek volna tűzvészek áldozatául, történetkutatásunk ma már bizonyára nem küszködne a hiányok felderítésével. A történelem azonban nemcsak megszüli, de — mint jelen esetben — el is pusztítja önnön forrásait. Ezért meg kellett elégednünk azzal a forráscsoporttal, amelyet szeszélye — ha nem is hiánytalanul — számunkra mégi s meghagyott. Ez pedig a megyei levéltárakban őrzött, egykori cs. kir. Űrbéri Törvényszékek roppant tömegű iratanyaga. Ez a forráscsoport rejti ugyanis magában — helységekre szűkített kis egységeiben — a hajdani birtokperek történetét és irdatan mennyiségű számsoraival egyúttal a parasztság túlnyomó többségét kievő vol úrbéresek (és a
