Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Móra Magda: A ratio educationis megvalósítására irányuló törekvések Fejér megye népiskoláiban

Ürményi József gyakorlati ember, összefonódik nála a terv és megvalósítás, s ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint a vali iskola sorsát irányító földesúri intézkedések. Írásos bizonyítékai vannak, hogy Väjkiak már a XVII. sz. végén volt református iskolája. 1721ben egyöntetűen erről vallanak a tanúk egy jegyzőkönyvben, amelyet ugyan későbbi, de hiteles másolatban ma is őriz a református parókia irattára. Ez az iskola a jezsuiták működése idején megszűnt. 1733-ban már katolikus iskoláról tudunk Vállban, s a tanítónak háza és megfelelő jövedelmié van.

30 Az iskoláról egy darabig alig tudunk többet annál, hogy van. Alig telik el azonban egy év a Ratio elrendelése után, canonica visitatióra kerül sor Válban. A vizsgálati jegyzőkönyv részletesen foglalkozik inkább ugyan a tanító személyével és járandóságaival, mint az iskolával, de közvetve az iskolai munkáról is megtudunk egy keveset. Kiderül, hogy a tanító nemrég került a faluba, józanul és példásan végzi tanítói és kántori munkáját. Képzettsége megfelelő és a gyermekek oktatásában olyan okosságot és szorgalmat mutatott, hogy az uradalom rendelkezései folytán néhány hetet fenn töltött a budai normális iskolában. Ennek folytatását is elhatározta, ha ebből anyagi károsodása nem származik. A bejegyzés több szempontból is érdekes. Már volt róla szó, hogy 1777 nyarán két helytartótanácsi rendelet is sürgeti, hogy a szabad királyi városok és mezővárosok küldjék fel tanítóikat a kerületi székhelyeken megnyíló normális iskolákba, és a költségek biztosítását a városok gondjává teszi. Vál azonban ekkor még falu, mezővárosi rangját csak négy év múlva kapja, tanítója még nincs továbbképzésre kötelezve, s nincs is, aki hivatalosan kiküldeni és költségeit viselni tartozik. Az Ürményi uradalom azonban elküldi Budára tanítóját az új módszer megtanulására, mivel jó képességűnek és napi munkájában törekvőnek mutatkozott. Az uradalom tehát anyagi áldozatot is vállalt a cél érdekében. Hogy a tanító miért jött néhány hét múltán haza, nem derül ki. Ha anyagi okok is közrejátszottak, az akkor is érthető, ha az uradalom minden továbbképzésével kapcsolatos költséget vállalt. A tanító kántori jövedelme ugyanis a teljesített szolgálatok szerint változik, s ha nincs otthon, sokat veszíthet. A jegyzőkönyv segédtanítóra is utal, megjegyezve, hogy a tanítómester is, a segédtanító is úgy oktatja a tanulókat, hogy azok a hittanban, írásban, olvasásban és egyéb szükséges ismeretekben olyan jártasak legyenek, hogy tanítványaik a normális iskola követeimé nyeihez alkalmazkodva alkalmassá válhassanak a gimnáziumba való felvételre. Az „egyéb szükségesek" fogalmába sok különböző ismeret beleférhet. Mivel tudjuk, hogy a gimnáziumokban latin és német nyelvet, hazai történelmet, földrajzot és természetrajzot is tanítanak, nem is kicsi az „egyéb' szükségesek" köre. Ha a váli mester valóban jól fel akarta készíteni tanítványait a továbbtanulásra, nem állhatott meg hittan, írás, olvasás, számolás tanításánál.

31 A váli uradalom azonban nemcsak azzal akar példát adni, hogy sietve teljesít egy számára nem is kötelező rendeletet, de az is előfordul, hogy gyakorlatában évekkel megelőz egy olyan rendelkezést, amelynek nehézségeit úgy akarja legyőzni a Helytartótanács, hogy a megyei közgyűlés hivatali tekintélyének teljes súlyát kéri, a tanfel-