Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688 – 1740.

négy szabad királyi várostól pedig (Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár) ezen felül a fegyverváltsági adót is. Székesfehérvár várost erélyes hangú leiratban figyelmeztette a Ikamara, hogy ha nem fizeti meg a dietalis taxát s a még hátralevő megváltási összeget (Reluitions Quantum), alkkor a kamara — amely bekebelezte a budai kamarai adminisztrációt, minek következtében Székesfehérvár mint királyi javadalom a kamarától közvetlen és meghatározott függésbe került, — a jövőben nem fogja szabad királyi városnak tekinteni.

50 A város nem tehetett mást, mint fizette a reá kirótt adókat még akkor is, ha hátralékai maradtak, s csak keservesen tudta adósságait törleszteni. A Habsburg kormányzat és az önkormány zia tok viszonya egy igen mély ellentmondást takar. Az abszolutisztikus hatalmat építő, centralizációra törekvő kormányzatnak semmiképpen nem állt érdekében az önkormányzatok, — mint pl. a szabad királyi városi jog — felélesztése. Ez ugyanis az egységes elvek alapján kormányzott birodalom elvének mondott ellent. Mégis rákényszerült az önkormányzatok fenntartására, egyrészt mert a megyék önkormányzatukban a rendi önállóságot és a nemzeti különállást védelmezték, másrészt a szabad királyi városok önkormányzatúik fenntartásáért olyan súlyos terheket vállaltak magukra, amelyeket a kormányzat, tekintettel a háborús viszonyokra, nem nélkülözhetett. A Habsburg centralizáció fejlődésével azonban a szabad királyi városok mindinkább elvesztették a privilégiumon alapuló különállásuk jelentőségét, meirt a XVIII. század első felében kifejlődő modern, európai mintát követő központi kormányszervek rendszeres ellenőrzés alá vonták az összes magyar középfokú igazgatási egységet (megyék, városok). így a középkori értelemben vett önkormányzat tulajdonképpen megszűnt. A privilégium által adományozott gazdasági kedvezményeik jelentőr sége és hatása pedig eltörpült az adók nagysága és a Habsburg gazda^ ságpolitika magyarországi hatásai mellett. így a polgárság ragaszkodása a szabad királyi városi joghoz tulajdonképpen hasonlóvá vált a nemesség azon törekvéséhez, hogy a megyei önrendelkezést a végsőkig fenntartsa. Az ilyen irányú fejlődés már I. Lipót uralkodása idején megkezdődött, de a szatmári békekötés után, III. Károly uralkodása idején méginkább kibontakozott. Székesfehérvár városi igazgatása 1711—1740* A gazdasági igazgatás a) A városfejlődés kezdetén, amikor az igazgatási teendők még kevéssé differenciálódtak, a város gazdálkodásáért is elsősorban a bírót és a tanácsot terhelte felelősség. A pénztárnok szerepét maga a bíró töltötte be, a bevételeket és kiadásokat személyesen kezelte, s őrizte a város készpénzét a bírói ládában. Tisztségváltás esetén el * A közigazgatás, bíráskodás, valamint a felsőbb kormányihatóságckhoz való viszony Ismertet ás át lásd a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1971. évi kötetében, pp. 23—43.