Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Közlemények - Móra Magda: A ratio educationis megvalósítására irányuló törekvések Fejér megye népiskoláiban
kóláinak összeírását. 10 — Az 1770-ben megyénként elkészített és a tanítókat számba vevő összeírások megnevezik ugyan a falvakat és a tanulók hozzávetőleges számát, de ezekben a tanítók adatai állnak a központban, nem az iskola, sőt a tanulók mint a tanítók jövedelmének forrásai jelennek csak meg. — Bár az 1781 áprilisában benyújtott jelentés és conscript io adatokban nem gazdag, mivel a megye egész területére, mindhárom járására kiterjed, mégsem érdektelen. A latin nyelvű bevezető szöveg elmondja, hogy mindhárom főszolgabíró kiment járásának helységeibe és hivatali hatalmának erejével maga elé idézte a népiskoláik tanítóit. A megye hivatalos hatóságának tekintélye volt a biztosítéka, hogy a tanítók valóban megjelenjenek és a pontos adatokat közöljék. A felmérés elsősorban a tanulók létszámára, vallására és nemek szerinti megoszlására vonatkozott. A főszolgabírák érdeklődtek a tanítok munkájának „methodfusáról" is, azaz vizsgálták, hogy ismeri-e, alkalmazza-e a „normális" vagy szagán i módszert. Ugyanis ezt az Ausztriában már bevezetett tanítási módot, amelyben a közös olvasásnak, közös tanulásnak, különböző táblázatoknak és kérdés feleleteknek nagy szerepe volt, kellett nálunk is megtanulni és alkalmazni tudni. A módszert nehézkessége és mechanikus volta miatt sok bírálat érte később, Kazinczy is keveset helyesel belőle tanfelügyelő korában, de akkoriban ez a legkorszerűbb és legjobbnak tartott. 11 Ha akadhattak is megyénk tanítói közül elvétve, akik ismerték és alkalmazták, a megyei hatóságok részéről a kérdés mégis formalitásnak hat, bizonyára maguk sem értenek hozzá, erre mutait az is, hogy a jelentés a válaszokra nem tér ki. — Az egykorú canonica visitatiók, amint erre később rátérek, közelebbről foglalkoznak a tanító methodusával, amely szoros kapcsolatban van képzettségével. A neveléstörténeti szempontból szűkszavú jelentés és összeírás helytörténeti szempontból sok érdekes adatot tartalmaz. Az összeírás 75 nagyobb helyet nevez meg, ahol tanítás folyik, illetve folynia kellene. Kiemelten jelöli a 3 mezővárost: Bicskét, Érdet, Mórt. — Hogy miért hagyja el Adony mellől az oppidum jelzést, nem tudjuk, hiszen Adony a legrégibb megyénk mezővárosai között. Mikor a Lamberg uradalom 1758-ban Mór mezővárosi rangjáért folyamodott, azzal érvelt, hogy Fejér megyében egyedül Adony oppidum 12 — Val mezővárossá emeléséért 1781-ben, az összeírás évében indítja kérvényét földesura: Ürményi József. 19 Az 1785-ben elkészült első népszámlálás a már említett Bicskén, Érden, Móron, Adonyon és Válón kívül Bodajkot, Kalózt, Lovasberényt és Sárosdot is oppidumként tartja számon, azaz a fenti conscriptióban már szereplő három helyett kilencet nevez mezővárosnak. 11 A mezővárosoknak a jelentésben a falvak közül való kiemelése azért is fontos, mert ezekben két tanítóra, két tanteremre és más tárgyak tanítására van szükség a Ratio Educationis előírása szerint, mint a kisebb falvakban. — Székesfehérvár szabad királyi város nem tartozik a megye hatáskörébe, így a conscriptióban nem szerepel. — Fontos a jelentés a tanulók létszámát tekintve is, de ugyanakkor a nemek és felekezetek szerinti megoszlás feltüntetése sem érdektelen.
