Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

Szirbik alispánt és Vassányi járási főjegyzőt vette célba, akik pártjuk politikájának odaadó képviselői voltak hivatali posztjukban, de ezáltal a megye dolgozóinak érdekeit is megfelelően képviselték. Konkrétan azt kifogásolta, hogy Szirbik Rajk László tatabányai, Vassányi pedig a váli nagygyűlésére mozgósította a megye, illetve a bicskei járás dolgozóit. „A megyében olyan túlkapások fordultak elő, amelyek a fasiszta rendszer erőszakosságait is túlszárnyalták." Szirbiket olyan „pártagitátornak" nevezte, aki „mérhetetlen károkat okoz a vármegyének". Interpellációja hasonló rágalmakban és sértegetésekben volt gazdag: Fehérvári Kis Űjság, 1946. július 114., július 28. 7

'

7 Fehérvári Kis Űjság, 1946. július 28. 78 Fehérvári Népszava, 1946. július 16. 79 A pártnak 1946. július elején 22 ezer tagja volt a megyében, az elmúlt havi növekedést 400 főre becsülték: Idézett jelentés. 80 Fehérvári Népszava, 1946. július 27. 81 A székesfehérvári és a móri járásokban június 3-án, titkári értekezleten tárgyalták meg a Baloldali Blokk megalakításával kapcsolatos feladatokat, a sárbogárdi járásban július 12-én határozták el a két munkáspárt közös értekezletén, hogy létrehozzák annak szervezetét: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 3, 35. 82 Idézett jelentés. 83 A községpolitika időszerű kérdéseit és feladatait először járási titkári értekezleteken vitatták meg a párt megyei vezetőinek részvételével és irányításával. Ez a munka július 18-tól augusztus 4-ig tartott: Archívum, 122, 591, 592—1946., MIKP járási titkári értekezlet jegyzőkönyvei.; Fejér Megyei Történeti Évkönyv 3, 45—46. 84 Szép példája ennek a székesfehérvári pártszervezet községpolitikai programja: Archívum. 85 Archívum, 122—'1946. július 28.: MKP sárbogárdi járási titkári értekezlet jegyzőkönyve.; 222—1946. július 29.: Az MKP megyei bizottsága politikai helyzetismertetése és irányelvei a szervezési feladatokra. 88 Július 24-én, majd július 28-án a sajtó és falragaszok útján. Érdekességként említjük meg, hogy a stabilizáció fogadására és védelmére felszólító felhívást közlő újság ára 10 millió adópengő volt. 87 Fehérvári Hírek, 1946. augusztus 4. 88 Fehérvári Hírek, 1946 július 26.; Archívum 55—1946. augusztus 14.: Bodajki nemzeti bizottsági ülés jegyzőkönyve.; Fejér Megyei Történeti Évkönyv 3, 46. 89 A párt augusztus 22-ig hat járási nagygyűlést tartott. 61 községben 73 nagygyűlés volt. Kiemelkedtek az Olt Károly részvételével tartott nagygyűlések Sárbogárdon, Vértesbogláron és Bicskén: Archívum, 475, 862.—1946., Jelentések. ao Archívum, 948—1946. augusztus 7.: SZDP megyei bizottság levele az MKP megyei Bizottságához. 31 Ez alkalommal tízegynéhány köztisztviselő elbocsátásának kérdésében újult ki a vita: Archívum, 1008—1946. augusztus 7.: MKP MB válaszlevele az SZDP megyei Bizottságának. b

'

2 Jogtalan személyes előnyök hajszolásával vádolták meg a párt megyei titkárát, amelyet a városi pártszervezet vezetői határozottan visszautasítottak. A kisgazdák eljárását fasiszta módszernek tekintették: Fehérvári Népszava 1946. augusztus 13. 98 Fehérvári Hírek, 1946. augusztus 11.: Ketskés Elek, a párt harmadik jobboldali városi vezető személyisége már korábban kilépett a pártból. Néhány nappal előbb a verebi nemzeti bizottság szavazott bizalmatlanságot elnökének, dr. Csaba Zsoltnak, aki a megyei törvényhatósági bizottságban erősítette a jobboldali irányzatot: Fehérvári Hírek, 1946. augusztus 9. 94 Fehérvári Hírek, 1946. augusztus 18. A választ a nemzeti bizottságban egyhangúan fogadták el. 95 Vócsa Szent István sírjának meggyalázásával vádolta a Kommunista Pártot, mert a Romkertben vörös csillagot helyeztek el. Sárszentmihályon az újjáépítést becsmérelte, és virágnyelven gyalázta a munkáspártokat. Szentágo-