Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688 – 1740.

Székesfehérvár város kuruc vezetői: Meszlényí János alispán, Kolosváry Mihály, Parragi András, Faludy János, Paigl Lőrinc, Németi János, Bodó György, Gerezdes Mihály, Ujfalusi János, Karlóczy Imre Péter és Nedeczky Imre voltak. Meszlényi a német magisztrátust megfosztotta tisztségétől, és a város polgárságával ő rendelkezett egészen 1704. április 7-ig, a kuruc uralom fennállásáig.

31 1704. április 8-án megérkeztek a város falai alá gr. Heister Siegbert német tábornok hadai, s a német lakosság hódolattal jelent meg a tábornok előtt. Az öröm azonban korai volt, mert a németek teljesen kifosztották a várost, a túlnyomórészt magyarok lakta külvárost pedig teljesen feldúlták és felgyújtották. Április 9-én gr. Károlyi tudósította a fejedelmet arról, hogy az összecsapás során a kurucok egy része a városban szorult, más része a mocsarakba menekült, Székesfehérvár a kurucok számára elveszett.

32 A budai kamarai adminisztráció, amint értesült arról, hogy Székesfehérvár császári kézre került, azonnal intézkedett, hogy biztosítsa a kamarát illető jövedelmek behajtását. Levelet intézett Uhrli főhadnagyhoz, Székesfehérvár parancsnokához — akit Heiszter bízott meg a város védelmével —, hogy az adminisztráció küldöttét, Pichler Johann Franz kancellistát támogassa a kamarai ügyek intézésében."

3 A kancellista számára kiadott utasításban pedig meghagyta, tegyen jelentést a simontornyai, foki, hidvégi és palotai harmincadfiókok helyzetéről, rendelkezésre áll-e elegendő muníció, élelmiszer és egyéb anyagkészlet? Milyen erős a székesfehérvári garnizon, milyen intézkedéseket foganatosított Heister tábornok?

34 A kaimairai tisztek jelentése alapján a város lakosainak életéről kirajzolódó kép azt mutatja, hogy igen nehéz időket éltek át a székesfehérvári polgárok. Egyrészt a kurucok blokád alá vették a várost, így megnehezült az ellátás, másrészt a várost megszállva tartó német csapatok jelentettek óriási terhet a lakosságnak. Egy Rett nevű kamarai ellenőr (contirascriba) jelentette a budai kamarai adminisztrációnak, hogy a hadi tevékenység miatt a polgárság és a tanács tagjai még vasár- és ünnepnapokon is sáncot ásnak. A palotai kapu előtt a körbástyát, a felrobbantott fallal együtt, újonnan felépítették.

35 A súlyos munkák mellett teljesen a polgárságra nehezedett a helyőrség ellátása. Ennek megszervezése komoly feladatot jelentett, mert a blokád miatt nem volt lehetőség az utánpótlásra. 1705 nyarán a városparancsnok kénytelen vol't helyi lakosoktól ökröket, teheneket kölcsönözni vagy vásárolni, hogy a legénység ellátását valamennyire biztosítsa.

36 Még maga Heister német tábornok is azt írja a budai kamarai adminisztrációhoz intézett levelében, hogy elismeri, miszerint a négy szabad királyi város a zavaros időkben súlyos terheket visel, tudja, hogy az ipar, kereskedelem, a behozatal és kivitel szinte lehetetlen. A városok ennek következtében meggyengültek, elerőtlenedtek, de a nyugodt és békés idők bekövetkeztéig ezek a terhek elkerülhetetlenek.

37 A megszállás teljes kiszolgáltatottsága mellett tovább növelte Székesfehérvár nehéz helyzetét a királynak azon döntése, hogy mivel a négy szabad királyi város nem fizette meg a 20 000 forint fegyverváltságot, fü^gő helyzetük visszaáll, tehát nem élhetnek azon jogokkal, amelyeket az 1703-as diploma biztosít számukra. Székesfehérvár még bün-