Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

elméletileg a forradalom dinamikus továbbfejlesztésiét és a párt, valamint a baloldali erők számára megmutatta a gazdasági-politikai fordulat, a demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet lehetőségét. A kongresszust 1946. szeptember 28. és október 1. között tartotta a párt. Napirendjén 1. az ország bel- és külpolitikai helyzete és a párt feladatai, 2. a párt parasztpolitikája, és 3—4. a párt szervezési kérdései szerepeltek.

112 A kongresszus határozatainak és történelmi helyének részletes áttekintését mellőzzük. Inkább arról szólnánk, hogyan alakultak a megye politikai viszonyai a kongresszust követő időszakban. Igyekszünk megvizsgálni, mennyiben érvényesült a megyei pártszervezetekben és munkájuk eredményeként a megyei politikában a kongresszus irányvonala. J A kongresszust, mint láttuk, kiélezett politikai helyzet előzte meg. A jobboldali kisgazdák állandó támadásai a szélesebbkörű pártkapcsolatokat alapjukban rendítették meg. A munkáspártok több ízben foglalkoztak az együttműködés problémáival és már-már olyan következtetésre jutottak, hogy a megyében lehetetlen a Kisgazda Párttal együttműködni. Bírálták azt az állandósult munkamegoszást, amelyben a baloldali pártok dolgoznak a megye lakossága érdekében, a kisgazdák pedig folyton és alaptalanul csak kritizálnak.

118 A munkáspártok újra megsürgették a tisztítási folyamat elindítását a párton belül. A baloldali pártok együttműködését erősítette, hogy szeptemberben a Nemzeti Paraszt Párt megyei vezetőségének élére új titkár került Palásthy Sándor személyében.

114 A megye kommunistái nevében a Fehérvári Hírekben vezércikk köszöntötte a kongresszust.

115 Ez arról tanúskodik, hogy felismerték a kongresszus jelentőségét. ,,1946 Magyarországában már többről van szó, mint egy mindent megelőző elsősegélyről, az újjáépítés egyetlen lehetséges kérdéséről. A jobboldal kezdeményezései rákényszerítik a munkáspártokat baloldali kezdeményezésekre. A III. kongresszusnak az egész magyarság fejlődésére döntő kihatású jelentősége van éppen abban, hogy megadja a magyar munkásosztálynak a jövőben követendő állásfoglalását és egy nem kívánatos bizonytalanság korszakát zárja le." A megye kommunistái arra számítotak tehát, hogy a III. kongresszus határozott irányvonalat biztosít a helyi pártszervezetek és baloldali erők számára. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy a kongresszus nem kapta meg a megyében a szükséges és a jelentőségéhez mért visszhangot. Csak a legfelkészültebb és a vezető tisztségekben dolgozó kommunisták és más pártbeli vezető személyiségek értették meg a kongresszus jelentőségét. A tömegek politikai felkészültsége csak a kongresszus jelszavaiból áradó hangulatot érezte meg, a továbbfejlődés kibontakozó és erősödő tendenciáit a tömegek egyelőre nem érzékelték. Változatlanul a gazdasági helyzet problémái, a megélhetés nehézségei kötötték le figyelmüket, az őszi munkák foglalkoztatták őket. A politikai érdeklődés különösképpen a megyeszékhelyen, elsősorban a folyamatban levő ügyek — a nyilas főispán elleni bírósági eljárás és az újonnan napvilágra került nyilas rémtettek leleplezése,

116 az alispáni tisztség megszerzéséért folytatott politikai küz-