Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

akaratunkat érvényre juttatni, amilyen mértékben azokkal szemben ki tudjuk harcolni." Kifejtette a sajátos magyar politikai fejlődésről vallott nézeteit, amelyek szerint Magyarországon „áthidaló politikát kell folytatnunk mindaddig, amíg gazdaságilag szükséges. Ne kötelezzük el magunkat sehová se". Emögött a semlegességi álláspont mögött az el nem kötelezettség frázisában a jobboldali kisgazdák egyértelmű polgári fejlődést, burzsoá rendszert kívánó és szolgáló törekvései húzódtak meg. Ezekhez tömegbázisul a parasztságot, jelszavukul pedig a semlegességet, a nemzeti tradíciókat és a vallásos érzület védelmét igyekeztek felhasználni. Az erőviszonyok még mindig nem tették lehetővé, hogy a Kisgazda Párt megyei vezetéséből a jobboldali tényezőket kiszorítsák. Egyre világosabbá vált, hogy a jobboldaliak alapos és tényszerű leleplezésére van szükség és olyan tömegnyomásra, amely a pártvezetést azok diszkreditálására kényszeríti. Ez a folyamat szeptemberben elkezdődött.''

8 A munkáspártok lapjai sorozatban közöltek olyan írásokat, amelyekben Vócsának az ellenforradalmi rendszerben! magatartását és politikai tevékenységét ismertették." Szeptember 3-án az MKP székesfehérvári összevont pártnapján követelték a Kisgazda Párttól Vócsa és Nyirjessy kizárását.

100 A szociáldemokraták lapjukban szólították fel erélyesen a Kisgazda Párt vezetőségét, hogy az ismertetett adatokból vonja le a szükséges következtetéseket.

101 A sorozatos leleplezések és követelések hatására a párt országos vezetősége végül is kénytelen volt fegyelmi eljárást indítaná Vócsa Ferenc ellen és 30 napra minden nyilvános szerepléstől eltiltotta.

102 Vócsa és Nyirjessy után a Kisgazda Párt újabb jobboldali exponense került a baloldali erők támadásainak középpontjába: Vértessy Károly, a párt országgyűlési képviselője, akiről dokumentumszerűen bebizonyították, hogy részese volt Velinszky László elhurcolásának és felelősség terheli meggyilkolásáért.

103 Időközben, az őszi hónapokban, befejeződött a leépítés. A közigazgatás megtisztítása politikailag a megyében sem érte el a kitűzött célt. A leépítésre javasolt személyek körül állandó viták folytak,

101 a két munkáspárt között is és újólag konfliktusok adódtak, amelyeket rendszerint kompromisszummal oldottak meg. A belügyminiszteri ötös bizottság július 28-án döntött a vármegyei létszámcsökkentés kérdésében. A városi és vármegyei közalkalmazottak közül elbíráltak 1152 személyt, közülük elbocsátásra 589 személyt javasoltak.

105 Ezután a pártok sorozatosan álltak ki elbocsátásra javasolt személyek mellett, kértek részükre mentesítést. A leépítés során gyakran követtek el hibákat is. Indokolatlanul vagy méltánytalanul helyeztek ,,B"-listára a rendszerihez hű tisztviselőket, a demokratikus pártokhoz tartozó, becsületes közalkalmazottakat. A községek reklamálták, hogy a leépítés kérdésében nem hallgatták meg észrevételeiket. Egyes községi vezetők érdebében aláírásgyűjtő akciókat szerveztek. Bár a ,,B"-listázás feszült politikai helyzetet teremtett, fennakadásokat eredményezett a közigazgatás tevékenységében is átmenetileg, egészében mégis hozzájárult a népi demokratikus rendszer megerősítéséhez, hatalmi bázisának megtisztításához, az igazgatási apparátus demokratizálásához.

106 A megyei törvényhatósági bizottság