Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

A politikai helyzet centrumába került tavasszal a telepítések ügye. A miegyében a telepítések számottevő réteget, 25 000 svábot érintettek.

14 A tavaszi hónapokban befejeződött a német vagyon leltározása, februáriban Etyekről elindult a kitelepítettek első csoportja. Március—áprilisban azonban leállt a kitelepítés. Ennek oka az volt, hogy a demokratikus pártok ebben az időszakban már csak a ténylegesen reakciós és a háborús időiszakban kompromitálódott, a megszállókkal együttműködő svábok kitelepítését követelték, viszont a széncsatában nélkülözhetetlen, abban helytálló sváb bányászokat menteni akarták a (kitelepítés alól. A kitelepítés már a koalíciós pártok között is fontos harci kérdéssé vált, hiszen jobboldalról megkezdődött a reakciós, indokoltan kitelepítésre ítélt svábok mentési folyamata.

15 A kitelepítés szövevényes problematikája a megyében élő, viszonylag nagyszámú németség, majd az őslakosság, a svábok és a betelepültek közötti konfliktusok miatt tartós politikai feszültséget jelentett. A politikai életben 1946 tavaszán a parasztság kérdései is jelentős súlyt kaptak. A parasztság körében a reakciós támadás, majd az ellentámadás sikere nem ingatta meg alapvetően a Kisgazda Párt tekintélyét és befolyását. A megye parasztsága közvetlenül nem tapasztalta, hogy a párt helyi vezetői a reakció mellé szegődtek; a párt vezető szerveinek kényszerű lépése a reakciós vezetők kizárására pedig egyelőre a párt iránti illúzióikat erősítette. A demokratikus pártok ezért a gazdasági segítség biztosítása mellett, az új gazdák és a szegényparasztok szervezésére is fokozott figyelmet fordítottak. Ezért akarták erősíteni a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének (FÉKOSZ) szerepét a megyében, mind szervezeti, mind pedig politikai szempontból. A FÉKOSZ szervezetei mindeddig nehezen hódítottak teret, aktív szerepük alig volt, bár papíron sok szegényparasztot tömörítettek.

16 A pártok mindent elkövettek, hogy a FÉKOSZ munkáját tényleges tartalommal töltsék meg, ennek ellenére az új gazdák és kisbirtokosok körében ez a tömegszervezet hoszszú időn át nem találta helyét, szerepét, az új gazdák és a kisbirtokosok körében is a pártok közvetlen befolyása érvényesült elsődlegesen. Amíg a parasztság körében az új, demokratikus tömegszervezetek révén igyekezett a baloldal politikai jelenlétét és szerepét motiválni, addig az üzemi munkásság körében növelték az üzemi bizottságok szerepét. A megye üzemeiben, nagyobb műhelyeiben tovább folytatódtak az üzemi bizottsági választások.

17 Az üzemi bizottságok nagy része azonban politikai kérdésekkel ebben az időben még közvetlenül nem foglalkozott. A termelés ellenőrzésének funkcióját is csak a legjelentősebb üzemekben gyakorolták. Általában ellátási kérdésekkel, a munkásság szociális problémáival foglalkoztak. Természetesen ezáltal politikailag is hatottak a munkásosztályra. A munkáspártok azonban az üzemi bizottságok segítségével is igyekeztek politikájuk számára megnyerni a munkásságot. Ez különösen a Kommunista Párt számára volt fontos, amely még mindig nem hatolt be szervezetileg és politikájával a megye ipari munkásságába megfelelő mértékben.

18