Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

À városparancsnoknál rendszeresített politikai megbeszéléseken folyamatosan áttekintették a gazdasági és politikai helyzet alakulását. A szovjet hadsereg képviselői tanácsokkal, ötletekkel segítették a gazdasági, politikai kibontakozást, de mindenkor tiszteletben tartották a megyei, városi hatóságok önállóságát és hatáskörét.

3 A szántásihoz 401 üzemképes traktor állt a megyében rendelkezésre. A traktorok kihasználását azonban ezúttal egy újabb akadály gátolta meg. A traktorok igénybevételére leginkább az igaerővel nem rendelkező újgazdáknak és szegényparasztoknak lett volna szükségük. Számukra viszont a magas bérleti díjak megfizethetetlenek voltak.

4 A nehézségek áthidalására a szövetkezetek hasznosítását javasolták a megyei szervek. A szövetkezetek körül azonban nem volt minden rendben, a szövetkezeti mozgalom nem váltotta be az 1945 nyarán hozzáfűzött, eltúlzott reményeket. Alapvető feladatukat, a termelőeszközökkel nem rendelkező új gazdák és szegény parasztok segítését nem teljesítették; vagy gyengén működtek — például: Sárbogárdon, Igaron, Hercegfalván, — vagy a gazdag parasztság sajátította ki őket, mint Nagylókon, Előszálláson.

5 Március végén, április elején döntő szakaszába érkezett a mezőgazdaság termelési csatája. A munkálatok irányítására termelési biztosokat küldtek ki a járásokba. A megyébe 3 vagon vetőmagbúza 'érkezett. A szovjet hadsereg ezúttal az utak helyreállításaihoz adott kölcsön 20 tehergépkocsit.

6 A helyzet valóban újra nagyon kritikus volt. A megyében 300 000 hold föld vetetlen, 200 000 hold pedig szárítatlan volt. Április elején 350 gazdasgi és politikai vezető újabb termelési aktívaértekezletén — összehívását az MKP megyei választmánya kezdeményezte — tárgyalták meg a tennivalókat, amelyeket a termelési bizottságok felélesztése révén akartak megoldani és főleg az újgazdák és a telepesek számára biztosítani a termelés alapvető feltételeit.

7 Növekedtek a szociális, ellátási nehézségek. A megye egész áprilisban nem kapott sót, 60 000 lakos részesült fejenként 30 deka cukorjuttatásban. Az alapvető élelmiszerekkel ellátatlan lakosok száma 74 000-re emelkedett.

8 A gazdasági kibontakozás szerény jeleként értékelhető viszont, hogy a tél folyamán az állatállományban 20 százalékos növekedés következett be.

9 A mezőgazdaság és az ellátás feladatainak számontartása mellett a politikai pártok figyelmet szenteltek a gazdasági építőmunka egyéb területeinek is. A február elsején kibontakozott széncsata a megyére is kiterjedt. A kisgyóni és a móri—pusztavám! szénbányák dolgozói a télvégi nehézségek leküzdése után mindent elkövettek, hogy biztosítsák a termelőmunka zavartalanságát és a termelési eredmények növelését. Március végén a kisgyóni bányában pártközi értekezleten vizsgálták meg a széntermelés növelésének lehetőségeit, a termelés akadályainak elhárítását. Előzőleg a termelés 40 százalékkal csökkent a szénbányában, a gépek kihasználhatatlanok voltak. A bányászok bírálták a kormánybiztos esélytelenségét, követelték, hogy a munkásság tegyen intézkedéseiket a termelés fellendítése érdekében.

10 A bányászok érdekében, helyzetük javítására megmozdultak a különböző társadalmi rétegek és szervezetek. Márciusban a városi alkalmazottak