Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

À városparancsnoknál rendszeresített politikai megbeszéléseken folyamatosan áttekintették a gazdasági és politikai helyzet alakulá­sát. A szovjet hadsereg képviselői tanácsokkal, ötletekkel segítették a gazdasági, politikai kibontakozást, de mindenkor tiszteletben tar­tották a megyei, városi hatóságok önállóságát és hatáskörét. 3 A szántásihoz 401 üzemképes traktor állt a megyében rendelke­zésre. A traktorok kihasználását azonban ezúttal egy újabb akadály gátolta meg. A traktorok igénybevételére leginkább az igaerővel nem rendelkező újgazdáknak és szegényparasztoknak lett volna szüksé­gük. Számukra viszont a magas bérleti díjak megfizethetetlenek vol­tak. 4 A nehézségek áthidalására a szövetkezetek hasznosítását java­solták a megyei szervek. A szövetkezetek körül azonban nem volt minden rendben, a szövetkezeti mozgalom nem váltotta be az 1945 nyarán hozzáfűzött, eltúlzott reményeket. Alapvető feladatukat, a termelőeszközökkel nem rendelkező új gazdák és szegény parasztok segítését nem teljesítették; vagy gyengén működtek — például: Sár­bogárdon, Igaron, Hercegfalván, — vagy a gazdag parasztság sajá­tította ki őket, mint Nagylókon, Előszálláson. 5 Március végén, április elején döntő szakaszába érkezett a mező­gazdaság termelési csatája. A munkálatok irányítására termelési biz­tosokat küldtek ki a járásokba. A megyébe 3 vagon vetőmagbúza 'ér­kezett. A szovjet hadsereg ezúttal az utak helyreállításaihoz adott kölcsön 20 tehergépkocsit. 6 A helyzet valóban újra nagyon kritikus volt. A megyében 300 000 hold föld vetetlen, 200 000 hold pedig szárí­tatlan volt. Április elején 350 gazdasgi és politikai vezető újabb ter­melési aktívaértekezletén — összehívását az MKP megyei választ­mánya kezdeményezte — tárgyalták meg a tennivalókat, amelyeket a termelési bizottságok felélesztése révén akartak megoldani és főleg az újgazdák és a telepesek számára biztosítani a termelés alapvető feltételeit. 7 Növekedtek a szociális, ellátási nehézségek. A megye egész ápri­lisban nem kapott sót, 60 000 lakos részesült fejenként 30 deka cukor­juttatásban. Az alapvető élelmiszerekkel ellátatlan lakosok száma 74 000-re emelkedett. 8 A gazdasági kibontakozás szerény jeleként ér­tékelhető viszont, hogy a tél folyamán az állatállományban 20 száza­lékos növekedés következett be. 9 A mezőgazdaság és az ellátás feladatainak számontartása mellett a politikai pártok figyelmet szenteltek a gazdasági építőmunka egyéb területeinek is. A február elsején kibontakozott széncsata a megyére is kiterjedt. A kisgyóni és a móri—pusztavám! szénbányák dolgozói a télvégi nehézségek leküzdése után mindent elkövettek, hogy bizto­sítsák a termelőmunka zavartalanságát és a termelési eredmények növelését. Március végén a kisgyóni bányában pártközi értekezleten vizsgálták meg a széntermelés növelésének lehetőségeit, a termelés akadályainak elhárítását. Előzőleg a termelés 40 százalékkal csökkent a szénbányában, a gépek kihasználhatatlanok voltak. A bányászok bí­rálták a kormánybiztos esélytelenségét, követelték, hogy a munkás­ság tegyen intézkedéseiket a termelés fellendítése érdekében. 10 A bá­nyászok érdekében, helyzetük javítására megmozdultak a különböző társadalmi rétegek és szervezetek. Márciusban a városi alkalmazottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom