Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye politikai viszonyainak vázlata a dualizmus korában

Jegyzetek 1 Fejér Megyei Levéltár: Fejér vármegye Bizottmányának ülési jegyzőkönyvei 1860. dec. — 1861. 2 Boross M.: Fejér megye 1861-ben. Fejér megyei és Székesfehérvár városi történelmi és régészeti egylet évkönyve 118180-lből. Szfvár, 1(8189. 3(3—'713. 3 Farkas Gábor: Politikai és gazdasági viszonyok Fejér megyében a kiegyezés idején. Fejér Megyei Szemle 1967. Székesfehérvár, 1967. Zichy Nándort egy hírlapi értekezésének tartalma miatt bebörtönözték, sőt grófi rangjától is megfosztotta az udvar. 4 Többek között Batthyány Kázmér hazatérését és elkobzott megyebeli uradal­mának visszajuttatását követelték 5 Boross M. és Farkas G. i. m. 6 Uo. 7 A Nép Zászlója, 1868. dec. 26. 561., 621. 8 Főispánok és Főispán-kormánybiztosok voltak: gróf Cziráky János 1860—1861 Szőgyény Mariöh László 1864—1884 gróf Cziráky Béla (János fia) 1884—1891 báró Fiáth Miklós 1891—1896 báró Fiáth Pál 1897—1906 gróf Széchenyi Viktor 1906—1917 gróf Károlyi József 1917—1918 Kövess Emil kormánybiztos 1918—1919 Horváth János — Tolnai Lajos kormánybiztosok 1919 9 Madarász J.: Emlékirataim, Bp, 1883. !0 Uo. 11 Székesfehérvárott a szabadelvű Zichy Jenőé lett a mandátum Schwarz Gyulá­val szemben. Fehérvári Híradó, 1881. júl. 3. 12 A következők lettek a függetlenségi képviselők: Rácalmáson Lukács Gyula, Sárkeresztúron Madarász József, Bodajkon Meszlény Lajos, Válón Lits Gyula, Székesfehérváron gróf Károlyi Gábor (Szabadság, 1887. jún. 17.). Degré Alajos (a képviselőjelölt unokája), zalaegerszegi főlevéltárnok, e kézirat lektora, 1973. augusztus 29-én kelt bírálatában a csákvári választásról a következőket írja : „Meghatott, hogy nagyapám csákvári képviselő jelöltségét még a bukás szava­zatarányával is felemlítette. Legyen szabad ezt azzal kiegészítenem, hogy Apám írásba foglalt visszaaemlékezlései szerint (a választás idején már 19 éves volt, tehát emlékezhetett rá), nagyapámnak eszébe sem jutott, hogy a csák­vári választáson esélyei lehetnek. Csak a „függetlenségi zászló becsületéért" lépett fel, sem pénzt, sem időt nem áldozott rá. Bús volt, mikor kiderült, milyen csekély szavazattöbbségen múlt a bukása. Ez azonban a függetlenségi párt nagy erkölcsi erejét mutatja, hogy még akkor is, amikor a jelölt egyál­talában nem erőlködött, ilyen csekély szavazatkülönbségen múlt a bukás". 13 Szabadság, 1887. jún. 21. 14 Károlyi Gábor családja elvesztette birtokait. 1861—1884. között külföldön élt, kisebb megszakításokkal. Testvéreivel együtt (István és Tibor) 1866-ban a Klapka légióban szolgált, a poroszok oldalán. 15 Fejér vármegyei Gazdasági Kiállítás (Búzaminőségi bemutató). 16 Emlékkönyv az 1879. évi székesfehérvári országos mű-, ipar-, termény- és állatkiállításról. Szfvár, é. n. 17 Uo. 103—106. 18 Az elsőt a fővárosban tartották. 19 Szabadság c. politikai lap, 1894. nov. 19. 20 Uo. 21 Uo. 1892. jan. 28. Gyapay Pál, a váli kerület jelöltje, azután Meszlény Lajos függetlenségi jelölt magukat az agrárius érdekek szószólójának nyilvánították. 22 Uo. 1901. júl. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom